Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1931 / 4. szám
IPARJOGI SZEMLE YYW évfolyam Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MON ATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE 1931 ^ 4 ^ÜM RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagsági járulékként Ifi Jahrlicher Bezugspreis IU P SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG : DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület — Herausgegeben von: Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V., Alkotmány ucca 8. Az érdekképviseletek harca az árromboló versennyel szemben Azonnali beavatkozás a reklámszédelgés esetében A kereskedelemügyi minisztériumiban Jezsovics János h. államtitkár elnöklete alatt tartott ankéten úgy a kereskedelmi és iparkamarák, mint az érdekképviseletek teljes számban képviseltették magukat és a reklámmal űzött visszaéléseknek súlyos, katasztrofális gazdasági kihatását tárták a minisztérium elé. Az érdekképviseletek egyértelműen haugoztatták, hogy a fennálló törvényes rendelkezések gyors alkalmazásával megakadályozható a szédelgő feldícsérésnek mindmegannyi kinövése, azonban, sajnos, a választott bíróságok gyorsaságuk mellett is, ítéleteikkel már csak a romboló munkának megbélyegzésére szorítkozhatnak: a reklámszédelgő már elvégezte öngyilkos munkáját. A magyar versenytörvény közel 7 éve, hogy életbelépett. A"/, eleddig szerzett tapasztalatok amellett szólanak, hogy a versenytörvény minden tekintetben modern és kitűnő törvényalkotás, az üzleti élet egészséges fejlődésére jótékony hatást gyakorol, mindmegannyi rendelkezései és az annak nyomán kifejlődött joggyakorlat teljes és tökéletes oltalmat nyújt. Sajnos, ez a megállapítás azonban kizárólag a versenytörvénynek oly versenytársakkal szemben való alkalmazására vonatkozik, akik erkölcsi testűletekbe tömörülnek, akik e testületek keretén belül, annak erkölcsi erejével keresik jogos üzleti érdekeiknek védelmét és az üzleti élet kinövéseivel szemben a hatályos megtorlást. Oly versenytársak tehát, akik erkölcsi alapon állanak és akiknek esetleges botlásaival szemben is az érdekképviseletek felvilágosító munkája kellő eredménnyel jár. Teljesen tehetetlenül állanak azonban az érdekképviseletek az oly versenytársakkal szemben, akikre nézve a bíróságok erkölcsi megítélései megbélyegző hatással nem bírnak. Az érdekképviseletek a versenytörvény megalkotása alkalmával már hangsúlyozottan ama felfogásuknak adtak kifejezést, hogy amily sürgős szükség az üzleti tisztességbe ütköző cselekedeteknek egy egységes törvénybe való foglalása, szinte nagyobb, a törvény életképességére is kiható fontossággal bír oly szerveknek a közreműködése, amelyek egybefogva az üzleti tisztesség alapján álló közgazdasági érdekeltséget, a maguk erkölcsi erejével, a rendelkezésére bocsátott törvényes eszközökkel, a törvényes kellékek betartása és az üzletkezelés tisztasága felett közvetlen ellenőrzést gyakorolnak, határozataik és ténykedéseik számára pedig abszolút megbízhatóságuk jegyében az egész vonalon érvényt tudnak szerezni. A Juryk lefektették az üzleti élet egységes fejlődésének kereteit, amelyeken belül a reklámélet mozoghat, sajnos, azonban e megállapítások hatályukat vesztik azokkal a versenytársakkal szemben, akik időnyeréssel néhány napon, sőt órán belül is a különleges alkalmak vásárlóit valótlan és megtévesztő reklámközléseikkel, silány minőségű, divatjátmult áruikkal magukhoz csábítják, szinte azt mondhatnók, üzleteikbe szédítik. A Jury ismételten kifejezést adott ama elvi állásfoglalásának, hogy a versenytörvény 29. §-ának csupán az a gazdasági célja, hogy a kereskedelmet és ipart az indokolatlan, tervszerű és tendenciózus árromboló versennyel szemben védelmezze, semmiesetre sem lehet azonban célja, hogy a forgalom fejlődésének útját állja, a tisztességes és becsületes gazdasági munkát kifejtő propagandaeszközök szabad igénybevételét indokolatlanul korlátozza. A kereskedelemnek és iparnak, nemkülönben a közönségnek is kiváló érdeke fűződhet a kizárólag rövid időre korláIózott és csupán a forgalom növelését célzó, a nem kelendő, divatjátmult áruk, illetőleg felhalmozott árukészletek eladásának gyorsabb lebonyolítására irányuló propaganda szabad kifejtésének előmozdításához. A hirdetők előnyös ajánlatai a vevöközönségben az előnyös vásárlásra nyíló alkalomnak hitét kelthetik. Az ily hirdetéseknek egyébként éppen ez a gazdasági célja. E nagyhangú, . szenzációt" stb., stb. hirdető közlésekből azonban még nen) következtethető, hogy az eladó a rendes üzleti menettel szemben a halmozott áruknak oly kiárusítására, elkótyavetyélésére, egyszóval oly indokolatlan árromholásra törekszik, amely a kereskedelmi és ipari közérdek szempontjából már joggal kifogásolható volna. Amennyiben a reklám általában igazat mond, nem a vevőközönség kijátszására, megkárosítására törekszik, úgy ez üzleti eljárás még egymagában véve nem tekinthető tisztességtelen reklámnak. Szabad utat az igazat mondó reklámtevékenységnek, de a kereskedelmi és ipari közérdek szempontjából vessünk gátat a féktelen, a rendes üzletmenetet létalapjában fenyegető, tervszerű, rosszindulatú, tisztességtelen forrásokból táplálkozó, a versenytársakat, a szakma, az ország gazdasági erejét meghénító, az üzleti tisztességbe vetett hitet aláásó reklámnak. A szóvátett jelenségek kétségkívül súlyosan érintik az üzleti tisztesség alapján álló versenytársakat. E kérdések vizsgálatánál azonban sohasem tévesztendő szem elől az az összefüggés, amely a reklám túlhajtása, sőt kinövései és a mostani rendkívül súlyos gazdasági helyzet között fennáll. Nem kétséges, hogy a kedvezőtlen üzletmenet túlnyomórészben oka annak, hogy fővárosunk uccái annyi különleges vásárlási alkalom külsőségeivel éktelenkednek. Azért tisztában kell lennünk azzal, hogy itt tulajdonképpen jórészt a gazdasági válság egy tünetével állunk szemben és talán csak kisebb részben önálló bajjal. Annyi bizonyos, hogy a kereseti viszonyok javulása és a/, általános válság enyhülése a legjobb orvosszere volna az itt felpanaszolt hajoknak. Jogszabályokkal, fokozott adminisztrációval és büntető ítéletekkel minden bajon segíteni nem lehet. Nem nézhetjük azonban tétlenül eme, ha mingyárt aktuális hajók elmérgesedését sem, mert kétségkívül romboló hatásukkal aláássák a tisztes kereskedelem jó hírnevét és e súlyos gazdasági helyzetben küzdőképességét, amelyet ez az egyenlőtlen versenyeszközökkel folytatott küzdelem mégőröl. Sürgős és gyors beavatkozás kell. A hazug, megtévesztő hirdetés, plakát egy óráig sem függhet a versenytárs kirakatában, üzleti tábláin. Módot kell adnunk arra, hogy annak eltávolítása azonnal megtörténhessék. És erre a törvény módot is ad, csak a törvény rendelkezési •iink sürgős végrehajtása késik, — sajnos, nagyon késik. Örömmel kell megállapítanunk, hogy az illetékes körök megértéssel fogadták az érdekképviseletek ezirányú előterjesztéseit. Az igazságügyminiszter felhívást is intéz az előtétéi Intézkedések sürgős, azonnali foganatosítására. Már most a bírákon áll, hogy azt sürgősen, szakértők bevonásával haladéktalanul foganatosítsák is, viszont az érdekképviseletek feladata, hogy az előzetes intézkedésekkel járó eljárási költségeket, azoknak egyfelől kivetését, másfelől pedig előlegezését az ügy érdekében szorgalmazza, illetőleg felajánlja. E kérdés máris megoldható és ennek sürgős életbeléptetési lehetősége a választolt bírósági eljárás keretében is adva van, és pedig az igazságügyminiszter által o célra máris kijelölt inagasrangú bíráknak az előzetes intézkedések foganatosításával történő megbízásúval, akik e tisztüket, az előzetes intézkedések végrehajtását a kamarák által kijelölt két szakértő és a választottbírósági ügyekben eljáró titkár véleményének meghallgatása útján eszközölnék.