Iparjogi szemle, 1931 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1931 / 1. szám - A védjegyes árukkal történő visszaélések

IPARJOGI SZEMLE yyi/ évfolyam /VAV' Jahrgang HAVI FOLYÓIRAT MON ATSSCHRIFT GEWERBERECHTLICHE RUNDSCHAU AZ IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE 1931 Január Nr. I, SZÁM Jáhriicher Bezugspreis SZERKESZTIK: SCHRIFTLEITUNG: DR BÁNYÁSZ JENŐ és DR FAZEKAS OSZKÁR Kiadja: az Iparjogvédelmi Egyesület Herausgegeben von : Vérein für Gewerblichen Rechtschutz, Budapest V.. Alkotmány ucca 8. A védjegyes árukkal történő visszaélések A Juryiifk a védjegyes áruk védelmével kapcsolatos döntései a legteljesebb és legtökéletesebb oltalmat nyújtják a belés külföldi védjegytulajdonosoknak egyaránt. A versenyjog szelleméből következik, hogy a védjegyes áruk a forgalomban való konkurrens áruikként jelentkezzenek, vagyis egymástól éilónken megkülönböztethetők legyenek. Beó kell nevelnünk a gazdasági piacon megjelenő versenyvállalatokat, hogy eredeti alkotásokkal, színhatásokkal, formákkal, stb. stb. irányítsák áruikra a fogyasztóközönség figyelmét és ne törekedjenek hamis látszattal vállalatukat, illetve áruikat más vállalat áruiként feltüntetni és ezzel a védjegytulajdonosoknak vevőkörét elvonni, más vállalatnak jó hírnevét és védjegyes áruinak tekintélyét, a fogyasztóközönség részéről élvezett bizalmat aláásni. (J. 20.079/1929.) A versenytörvény a védjegytörvény védelmi körén túlterjeszkedik. A tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c.-ben és az ezt kiegészítő rendelkezésekben szabályozott védelmi kör a védjegyek oltalmáról szóló 1890. évi II. t.-c. és az ezt kiegészítő, illetőleg módosító jogszabályban meghatározott és a kereskedelmi forgalomra szánt készítményeknek és áruknak más hasonló készítményeiktől és áruktól való megkülönböztetésének biztosítására irányuló védelmi körön túlterjeszkedik és a védjegy oltalmáról szóló jogszabályokban meghatározott szempontokon kívül az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs összes követelményeinek tekintetbe vételét tartja szem előtt. Annak elbírálása, hogy a kereset tárgyául szolgáló üzleti verseny folytatása az 1923. évi V. t.-c. idevonatkozó rendelkerése értelmében az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsökbe ütköző módon történik-e, a védjegy törlése iránt folyamatba tett közigazgatási eljárás tárgyától nem függ. (CP. IV. 2132/1930.) Tisztességtelen versengnél nem res judicata védje gybitorlási eljárás során hozott felmentő ítélet. Alperes a tisztességtelen verseny miatt indított polgári perben res judicatával védekezik, mert a védjegybitorlás miatt indult bűnügyi eljárás során vele szemben felmentő ítéletet hozott a büntetőbíróság. A Kúria kimondja, hogy ez a körülmény a panaszlott magatartásának a tisztességtelen versenyre vonatkoró törvény alapján való önálló megbírálását nem gátolja, mert: még védjegyjogi szempontból jogos védjegyhasználat esetén is fennforoghat a Tvt. rendelkezéseibe ütköző magatartás: nincs tehát alap az alperes felhozta res judicata esetének hivatalból figyelembevételére. (CP. IV. 5422'1929.) Egg korábban elterjedt védjeggyel szemben hasonló (Etám —Eta) védjeggnek belajstromoztatása — tisztességtelen verseny. A védjegy belajsiromozása nem zárja ki azt, hogy a korábbi védjegy tulajdonosa a Tvt. S. §-a alapján összetéveszthetőség miatt felléphessen. Valamely védjegy be jegyzésén ok ténye nem zárja iki azt, hogy egy régebben bejegyzett hasonló védjegy tulajdonosa az újabb bejegyzésű védjegy használata ellen a Tvt. 8. §-a alapján az összetéveszthetőségük miatt felléphessen. A felperes a Tvt. 31. §-a értelmében külföldi voita ellenére is érvényesítheti a Tvt. alapján a versenytársat megillető jogokat, mert egyrészt a keresetindítás idején már volt belföldi üzlettelepe, másrészt pedig az ipari tulajdonjog nemzetközi védelméről szóló és az 1908. évi LII., valamint az 1913. évi VIII. t.-cikkekbe foglalt nemzetközi egyezmény értelmében az Unió berni lajstromába bejegyzett kereskedelmi nevek és védjegyek tulajdonosai az egyezményben részes államok területén a saját honosokkal egyenlően részesítendök hathatós oltalomban s ez oltalomnak nem szükségkép való előfeltétele a védett névnek és jegynek a belföldi közönség körében előzetes általánosságban ismert volta, hanem elégséges, ha az egyezmény kötelékébe tartozó más államban fennál a kvalifikált használat és felismerhető e használatnak a belföldre is kiterjesztésre irányuló szándék; már pedig ez az adott esetben a felperesi védjegynek régibb belföldi bejegyzéséből kétségtelenül megállapítható. (C. P. IV. 5322—1929.) Általános védelem. A Jury általában erkölcstelennek ítéli a védjegyes árukkal űzött bármily természetű visszaéléseket, így a gyártási árujelzéseknek megsemmisítését, úgyszintén a védjegyes áruk árának betartását ellenőrző úgynevezett kontrolljegyek, az áruban elhelyezett ajándéktárgyak eltávolítását, a védjegyes áruknak a védjegytulajdonos akarata ellenére, kimérés útján történő árusítását (J. 7251929., J. 43.580/1929), a kért áru helyett, figyelmeztetés nélkül, idegen áru kiszolgáltatását (Vb. 24 538/1929.), az idegen védjegyek, árujegyek átragasztását (Vb. 48.849/1929.), idegen védjegyeknek, árujegyeiknek cégtoldatként történő alkalmazását (Vb. 44.500/1928.), más védjegyére való utalással, idegen, hasonló árunak eladását (Vb. 24.538/1929.), a védjegyes áru állagának célzatos megsértését, más védjegyes áruk állagában idegen áruk elhelyezését (J. 51.430/1929.), a»/. ellenőrző üzletvitel zárt, hézagmentes kiépítése esetén a védjegytulajdonos által a közérdekek szem előtt tartásával megállapított fix árak be nem tartását (Vb. 39.820 1929.), a védjegyes árukra utaló figyelmeztető közléseket. („Azonos hatású, mint az Aspirin", „Itt Sidolt nem tartunk".) — (Vb. 48491929.) Itt említjük meg, hogy a Kúria a Kamarai Választott Bíróságok ama megállapítását, hogy a kért áru helyett figyelmeztetés nélkül idegen áru kiszolgáltatása tisztességtelen verseny, — a maga részéről is nemcsak, hogy elfogadta, hanem vétségnek minősítette és ezzel ez üzleti eljárást a védjegyes árukkal űzött egyik legsúlyosabb visszaélésnek minősítette. A védjegyes áruk pótanyaga. A Jury eddigi álláspontjával egyezően, megállapítja, hogy meg nem engedett, tisztességtelen versenyeszköznek tartja egyes versenyvállalatok (betegpénztárak, körkórházak és közintézmények) részéről követett azt az eljárást, hogy a forgalomban immár bevezetett, ismert és keresett, tehát gazdasági értéket képező márkakészítmények pótlására (adott esetekben az orvosi recept rendelkezései ellenére is) sajátkészítésű védjegyes árukat (gyógyszereket) szolgáltatnak ki, továbbá, hogy védjegyzett elnevezés alatt forgalomba hozott és a betegpénztárak, közkórhózak, közintézmények részére szállított gyógyszerkülönlegességeket a védjegytulajdonos akarata ellenére nem eredeti csomagolásban, hanem megbontva és átcsomagolva szolgálják ki a betegeknek. Megállapítja végül a Jury, hogy mindazok a vállalatok, amelyek védjegyes, illetve azokkal rokontermészetű áruk forgalombahozatalával foglalkoznak, a védjegytulajdonos versenytársának tekintendők és így a versenytörvény rendelkezései alapján megvan a lehetőség arra, hogy a közintézmények (betegpénztárak, közkórházak) árukiszolgáltatásai a tisztességtelen versenyről sróló törvény rendelkezései és az ezek alapján kifejlődött joggyakorlat általános érvényű szabályainak figyelembevételével mérlegeltessenek. (J. 2358/1929.) A Jury, illetve Választott Bíróság tehát üldözi az oly cselekményeket, amelyek védjegybitorlásra való felbujtási tartalmaznak, amelyek a viszonteladót arra késztetik (avagy rendeletekkel, határozmányokkal, fenyegetésekkel, stb. arra kényszerítik), hogy a fél által kért, illetve gyógyszereknél az orvos által előírt védjegyes áru helyett azok (esetleg egyenértékű) pótszereit szolgáltassák ki. (Vb. 6056/1929.)