Iparjogi szemle, 1929 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1929 / 4. szám - Szédelgő feldícsérés. A reklám megengedett eszközei - "Különösen előnyös vásárlási alkalmak" - "Leltári", "Szezonvégi" kiárusítások - Hangzatos szólamok, tényállítások - Jogos védelem - "Ingyen" - Üzleti összeköttetésre történő utalások - Reklámrajzok

IPARJOGI SZEMLE 15 nem állít valótlant, úgy a saját jól felfogott érdekének, nemkülönben versenytársai személyiségi jogainak szem előtt tartásával, a jó ízlés határain belül szabadon feldicsérheti áruját. A konkrét esetben („Amatőr-kiadás, 300. pld.") a Jury nézete szerint a 300 szám tekinthető ténynek és így ennek a be nem tartása volna kifogásolható. Az .amatőr" 'kiadványok előállítási és kiállítási kellékeinek elengedhetetlen kritériumai nincsenek. Az amatőr kiadás tehát nem jelent egy külsőleg szorosan körülhatárolandó jelleget. A Jury igen helyesen jegyei meg. hogy a kiadó ízlésének és kizárólag csak ízlésének a leghívebb tükre az a könyv, amelyet „amatőr" kiadvány cím alatt hoz forgalomba. (J. 27.874—1928.) Ehelyütt külön ki kell emelnünk, hogy a híróság elutasította alperes ama kérelmét, hogy a Jury véleményét az „Amatőr" kérdésben az Országos Iparművészeti Múzeummal vizsgáltassa felül és pedig azon helyes indokból, mivel a konkrét esetben nem művészi szempontok, hanem a „kereskedelmi forgalom" igényei és megítélése mérlegelendő. (B. tsz. — 38.315—1928.) Ingyen-szolgáltatások. Az ,,ingyen" reklámszó kérdésében a Jury a bírósággal egyértelműen megállapítja, hogy az a felületesen, olvasó közönség megtévesztésére vezethet A perbeli tényállás szerint alperes a 30—35 filléres csomagolási és hirdetési dlj ellenében hirdetett kötet helyett ingyen-jegyet küldött a szelvénybeküldőknek. A hirdetésben „ingyen" jelszó alatt elsősorban díszkiadást ajánlott rendes áron, kiemelve annak előnyeit, és csak másodsorban a bekötetlen kiadást, azonban sorozatonként tnár csomagolási, hirdetési ée portóköltségen, és ha a megrendelő* az „ingyen" jelszó hatása alatt kellő körültekintés hiányában nem jelöli meg kereszttel, hogy melyiket kívánja, akkor alperes a díszkiadást küldi az árnak előleges bekívánása nélkül utánvét mellett (jóllehet a megrendelő eredetileg ingyenkönyvre jelentkezett, míg a keresettel megjelölt bekötetlen kiadásért alperes a költség előleges beküldését kéri). Mindezek alapján a bíróság úgy találja, hogy az „ingyen" kifejezés használata mellett az alperesnek az a célja hogy a D ... és T . . . műveire még pedig ezek díszkiadásaira vevőközönséget szerezzen azokkal üzleti összeköttetésbe lépjen, s ennek révén őket az 1923. évi V. tc. 1. és 2. §-aiban foglaltak szerint az üzleti tisztességbe, általában a jó erkölcsbe ütköző módon, illetve a valóságnak meg nem felelő és megtévesztésre alkalmas hirdetésekkel a versenytársaitól elvonja. (J. 10.949—1927. B. tsz, — 13. P. 46.897'1928.) Az üzletház külső falára és a kapu alatt kifüggesztett azon hirdetés, hogy -Jngyen könyv az udvarban", amennyiben hirdető a kitétellel kapcsolatban egyéb utalást (pl. ..szelvények bemutatása ellenében" nem alkalmaz, hirdetése reklám-sfzédelgés jellegével bír és alkalmas arra, hogy a kevésbé intelligens közönséget az üzletbe csábítva és panaszlott könyveinek kelendőségét fokozza, különösen azáltal, hogy panaszlottak vagy alkalmazottaik az „ingyen" könyvek helyett dísEkötésű könyveket ajánlanak az érdeklődőknek. (B. tsz. —13. P. 31.966—1929—4.) A cég megjelölésére használt közelebbi adatoknak is fednie kell a valóságot. A fióküzlet a főüzlettel önálló alanyisággal nem működhetik. A Kt. 16. 2. bekezdése értelmében ugyanis valamely kereskedő a kereskedelmi törvényben a kereskedők részére megállapított jogukban csak &ége bejegyzésétől fogva részesülhet. Ily, csupán a bejegyzett kereskedőt megillető jog az is, hogy valamely üzlet a Kt. 12. §-a értelmében az. üzlet megjelölésére használt név, a cég változatlan, avagy az utódlást feltüntető toldással való használatával legyen átruházható. A Kt. 17. és 18. §-ainak rendelkezéseiből pedig nyilvánvaló, hogy valamely főüzlet mellett tulajdonosi kapcsolat nélkül, annak fióküzlete, önálló cégként, a főüzlettől különböző jogalanyisággal bíró telepként fenn nem állhat. Az ezeknél fogva jogilag lehetetlen céghasználat pedig még a cégjogi szempontból függetlenül csupán a szerződő felek személyes jogviszonya alapján sem mondható ki ítéletileg jogszerűnek. (K. P. IV. 9157—1927.) Tényállítások. A védjegyes áruk minőségének a mérlegelése azonban már a versenytörvény keretein kívül esik. Az a kérdés, hogy melyik az értékesebb védjegyes áru és melyik milyen hatással bír, a versenytörvény alapján eljáró bíróság hatáskörének keretén kívül esik, a bizonyítás csupán határozott állítás esetén (pl„X-szer nem tartalmaz jódot", rendelhető el. (Vb. 21.3311928.) A cégek üzleti összeköttetéseinek megjelölései félreért hetién utalással alkalmazandók. így a bpesti kir. törvényszék az 1912. évi LIV. tc. 49. §-a értelmében vezetendő végrehajtás, vagyis esetről-esetre kiszabandó pénzbírság terhével kötelezi alperest, hogy azt a cselekményt, mely szerint az általa biztosított görrodőnyökre általa festetett rajzokon olyan felírást alkalmaz, amely a biztosításra utalással a P. szót a következő további szövegezéssel és „T. Magyar Országos által" tünteti fel, azonnal hagyja abba. A sérelmezett felírás az „és" kötőszó folytán azt a látszatot kelti, mintha a biztosított görredőny mindkél vállalat által biztosítva volna és elsősorban is a P. biztosítónál. Az alperesnek ez az eljárása tehát, ahogyan a P. szót a redőny felírásokon alperesi céggel kapcsolatban feltüntette, ahelyett, hogy a redőny-felírásokon is azt tüntette volna fel, mint nyomtatványain, t. i., hogy alperesi cég a P. biztosító társaságnak érdekeltségéhez tartozik, vagy pedig kifejezésre juttatta volna azt, hogy a P. csak viszontbiztosító, az 1923. évi V. tc. 1. § és 2. $-han meghatározott cselekmények tényálladék alkotó elemeit meríti ki. Ezért a. kir. törvényszék alperest a rendelkező rész értelmében a cselekmény abbanhagyására kötelezte. Az a körülmény, hogy alperes összes részvényei a P. biztosító társaság kezében vannak, figyelemmel arra, hogy a részvények tulajdonost cserélhetnek, de ettől eltekintve is, minthogy alperes és a P. külön jogi személyek, továbbá az a körülmény, hogy alperes biztosításai 75 százalék erejéig a P. biztosító társaságnál viszontbiztosítva vannak, figyelemmel arra, hogy a K. T. 508. §-a értelmében csak az alperes került jogviszonyba a viszontbiztosítás folytán a P. biztosító társasággal, a fő biztosítási ügylet biztosítottja nem; nem teszik megengedhetővé a P. szónak sérelmezett módon való használatát. (B. tsz. — 13. P. 42.233/928.) Reklámrajzok. A szóbeli és ábrázolások útján történő közlések között nem tesz különbséget a Jury. A reklámrajzok megítélésénél általáhan figyelembe veendő, hogy az ábrázolás" (például gyárkemények sokasága, kisebb üzemeknél), avagy a reklámképben feltüntetett adatok megfelelnek-e a valóságnak, illetve nem alkalmasak-e az olvasóközönség bármilyen irányú (a vállalat nagysága, teljesítőképessége stb., stb. [vt. 16. §] szempontjából történő) tévedésbe ejtésére, nem tartalmaznak-e más veráenyvállatokra utaló adatokat (9. §), avagy nem sórtik-e a versenyvállalatok üzleti érdekeit (13. §), nem tartalmaznak-e megtévesotő utalást, sértő összehasonlítást stb., stb. (J. 59 032—1928.) Ábrázolások, sőt fényképfelvételek is, amelyek egyoldalú beállításuk folytán az eredményt nem a valóságnak megfelelően tüntetik fel és így bizonyos kísérletek eredményének félremagyarázására, kedvezőbb eredmények látszatának a felkeltésére alkalmasak, a versenytörvény (2. $) szempontjából kifogás tárgyává tehetők. (B. tsz. — 13. P. 40.982—17^1928). Egyesületi élet Az Iparjogvédelmi Egyesület közgyűlése. Iparjogvédelmi Egyesület dr. Baumgarten Nándor egyetemi tanár elnöklete alatt ' élénken látogatott rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elnök meleg hangon emlékezett meg Kaszab Aladár elnökségi tagról, aki úgy az Egyesületben, mint a kamarai Jury elnöki székében lelkesedéssel és ügybuzgalommal szolgálta aa iparjogvédelem ügyét. A teljes ülés állva hallgatta végig az elnök megemlékezését és) indítványára emlékét, áldásos működését jegyzőkönyvben örökíti meg és erről a nagy halott családját, mély részvétének kifejezése mellett, értesíti. — Majd beszámolt az Egyesületnek az iparjogvédelmi kérdések egységes nemzetközi szabályozása érdekében kifejtett eredményes munkásságáról. Örömónak adott kifejezést afelett, hogy a nemzetkö:;! iparjogvédelem terén immár általánossá vált ama, az Egyesület által évek óta hangoztatott irányelv, amely szerint a kereskedő- és iparos-érdekeltég és a bíróságok szerves, vagy legalább is oly együttműködésében kell keresnünk a deloyalitások kiküszöbölésére irányuló akció egészséges megoldását, amely lehetővé teszi, hogy a kereskedő- ós iparosérdekeltség erkölcsi megítélései, közfelfogása, az üzleti élet mindmegannyi megnyilvánulásaiban, ha kell, a bírói megtorlás útján, feltétlenül érvényesüljön. Az elnök megnyitóbeszédét, annak nemzetközi jellegénél fogva, lapunk német részének vezetőhelyén közöljük, az egyesület által előterjesztett memorandumot pedig ugyancsak lapunk más helyén ismertetjük. A közgyűlés az elnöki közléseket helyeslőleg vette tudomásul. Ezután dr. Bányász Jenő főtitkár tartotta meg előadását a tisztességtelen verseny aktuális kérdéseiről, és ismertette idevonatkozólag a kamarai Jury-k és Választott Bíróságok döntéseit. Különösen a Jury-k és Választott Bíróságoknak a verseny szabadságát védő, kulturális, gazdasági és nemzeti hivatását fejtegette és annak további, nemzetközi kiépítését sürgette. Majd foglalkozott az egyes iparjogvédelmi törvények határkérdéseivel. Ismertette végül a Juryknek a reklám, ajándékozás, üzleti és üzemi titok kérdéseiben elfoglalt döntéseit. Az élénk tetszéssel fogadott előadást igen magasnívójú