Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 2. szám - Szigorubb megtorlást a védjegyutánzatokkal szemben! A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara állásfoglalása

IPARJOGI SZEMLE 7 „Ingyen utazhat" reklám abban az esőiben vonhatók i alá, ha á konkrét adatuk ;i hirdető a forffúlmi á/tnái magasabb árba belekalku­költségeit. Ily esetekben váló hazug utalások az szközök. „Engedve a gyár ;dte a működését a Ford­•dekeinek megvédése céljá­'ersénytars ilhó'ditásá­ténykörül­támpontot i alkalma­i tartásáról gökség esetén közelebbről köriilirassék. (Bpkam. Jury 1853- 1928.) 17. Szerződésszegésre való rábírás: tisztességtelen verseny. A Jurv anélkül, ho«v a versenvélettel, a versenyélet szabá­lyozásával kapcsolatban létesült üzleti szerződések megszegé­séit általában tt versenytörvény szempontjából kifogás tár­gyává tenné, ama felfogásának ad kifejezést, hogy « vevők­nek szerződésszegésre való rábírás útján történő elcsábítása a jó erkölcsökbe ütközhet. (Bpkam. Jury 1853—1928.) IS. „Egy napig ingyen élhet", jelmondatok, hirdetések, kizárólag a versenytörvény tiltó rendelkezés* alapján megállapítást nyer, hogy magasabb árat szed és így ebbe a tátja az „ingyen szolgáltatás" ugyanis a hirdetés valótlan, mert a vevő az utazás, illetve az egynapi ingyen élés költségeit a/, áruk magasabb áréban megfizeti, vagyis a szolgáltatás már nem „ingyenes" (Bp kain. Jury 1853—1928.) 19. Az üzleti összeköttetésekre üzleti tisztességbe ütköző versenj óhajának, Magyarországon megk solin Traktor tulajdonos urak ból". „Szíves figyelmébe hozom, hogy cégem kizárólag csak a gyárral van összeköttetésben, minden más autorizált képvise lőtől, vagy bizományostól teljesen független". A feni idézeti kitételek valótlanságuk esetén a .lury nézete szerint alkalma­sak annak a látszatnak a felkeltésere, hogy a levél szét kül­dője Ford-Fordsohn Traktor gyárral közvetlen üzleti össze­köttetésben áll es [gy mint megtévesztő híresztelés, reklám* szédelgés jellegével bír. (Bpkam. Jury 317—1928.) 20. Tévesen kézbesített áru kezelése és számlázása egy' magában véve még nem tekinthető oly gondatlan magatartás­nak, amely okozati összefüggésbe volna hozható a vevőinek meg nem engedeti eszközökkel történő val. Amennyiben tehát a bírói mérlegelés az ese menyeinek gondos Vizsgálata alapján nem találni arra nézve, hogy alperes hidalt, avagy tudhatott zottaknak egyébként üzleti tisztességbe ütköző ma és hogy ahoz akár előzetesen, vagy utólag (hallgatólag) hozzájárult volna, maga a tény, az üzleti élei forgatagában a posta téves kézbesítését, az alkalmazottak felületességét, túlbuzgóságát, túlkapásait, sőt gyakran rosszhiszemű eljárá­sát tekintve, az áru kezelése és számlázása során előállható rendellenességek, illetve tévedések még nem elegendők arra, hogy alperes eljárása tisztességtelen versenynek minősíttes­sék, illetve e ténykedés abbanhagyására bíróilag köteleztes­sék. (Bpkain. Jury 1316—1928.) 21. ..Az általam képviselt gyár gépeivel érte el a legjobb versenyidőt". Amennyiben híréi megállapítást nyer. hogy a versenytársnak eme állítása nem felel meg a valóságnak, úgy körleveleiben alkalmazott e kitétel az üzleti jó erkölcsökbe ütközik (Bpkam. Jury 49.779—1927.) 22. Hazalias jelmondatoknak, magyar emblémáknak kül­földi bállalátok áruin való feltüntetése, akár Védjegyként, akar pediglen dekoratív alakban, a magyar vásárló közönség megtévesztésére'alkalmas és így a versenytörvény tiltó ren­delkezéseibe ütközik (Upkuiu. Jury 1853—1:128.) 23. „i'zletinegszűnés". „Teljes kiárusítás". Az oly „üzlet­megszünést" és „teljes kiárusítást" hirdető versenytárs, aki az üzleti raktárában levő árukészletek órtékesíthetése céljá­ból féltétlenül szükséges árubeszerzéseken (készlel kiegészítés, komplettírozás), illetve a/ azzal kapcsolatban munkálatokon Kelül raktára részére új arukat xégtelen versenyt folytat. Elegendő, ha a vei néhány árucikkel egészíti ki áruráktárát, mi már az üzlet feloszlatásával kapcsolatos tévé haladja és így az üzlet feloszlatására vonatko lótlan. (Bpkam. Jury 1853-1928.) 24. Az áru csomagolásán alkalmazott azonos szavak meg­tévesztő hatása. Az ítélet tendenciózus közlése. B, 1). és neje b . . . . lakosok tisztességtelen verseny abbanhágyása iránt keresetet indítottak az 1926. évben jelenlegi felperes ellen az „É . . ." szónak piperecikkeken való alkalmazása és az áruk külföldi eredetére utaló megtévesztő feliratok miatt. A választott bírói ítélet el is marasztalta a jelenlegi felperest. B. D. és neje, akik a fenti ítélet előtt „É . . ." jelzésű cikkeiket teljesen magyar szöveggel hozták forga­lomba, s a szappanba semmi elnevezés nem volt benyomva. »z ítélet után ezt egyszerűen megváltoztatták és egyrészt JI kérdéses cikket ugyanolyan színben és alakban hozták forgalomba, mint ahogyan azt felperes eddig használta, előálló javítási vásárol, tisztes-1 senytárs csupán rt e ténykedése :emységé1 nieg­;ó hirdetése va­másrészt az áru egyik oldalán „S . . É . . .", a másik ol­dalán „Murque D'eposee A'o. :>7.'J9t Made in Hungary" szö­veget nyomtatták be, úgyhogy az áru úgy formájára, iiiiut .szövegére nézve hű másolata annak a cikknek, amit felpe­res azelőtt készített. Alperes viszontkeresetében kifogás tár­gyává teszi a felperes által közzétett következő tartalmú hirdetést: „Tekintettel arra a körülményre, hogy B. I). b . . i lakos saját készítményü áruit „E . . ." eJnevézéa alatt hozza forgalomba, kényszerítve vagyunk az annyira közkedvelt készítményeinket a régi minőségben és csoniago­lásban ugyan, de különös megkülönböztetésül új elnevezés alatt C . . . M . E . .. S . . . M . . E . . . néven for­galomba hozni", továbbá kifogásolja a ..figyelmeztetés" cini alatt közölt óvást: ,, . készítményeinket ezentúl is az eddig ismert minőségben és csomagolásban " A választott bíróság felperes keresetének és alperes vi­szontkeresetének helyt, illetve részben helyt ad. Indokokból: Alperesnek az a magatartása, hogy B. D. volt perbeli ellenfelének a kelendőség fokozására alkalmasnak bizonyult áruismertető jeleit nyomban az ítélet után, az ítélet tartal­mát messze meghaladóan, a maguk egészébem átvette es azóta állandóan alkalmazza, az üzleti tisztességbe ütközik és annak az abbanhagyására őt kötelezni kellett. Nem te­hette magáévá a bíróság az alperesnek azt az érvelését, hogy erre ől a korábbi választott bírósági ítélet feljogosította, meri ez az érvelés az ítélettel ellenkezik, az pedig, hogy a krémtégely formája és csomagolása 1927-ben milyen divat­nak hódol, az évekkel előbb tanúsított magatartás elbírá­lásánál flgyelenibé nem jöhet. A viszontkei-oselre vonatkozólag tényként megállapítható, hogy a felperes a hirdetést és a figyelmeztetést közzétette. A bíróság úgj találta, hogy a hirdetés bevezető része B. l).-re utalással, alkalmas annak a látszatnak a keltésére, hogy B. 1). kifogásolható magatartása kényszeríti a felperest az, É . . elnevezés megváltoztatására, ami a már említett ko­rábbi választott bírósági ítélettel nemcsak összhangban nem áll, hanem homlokegyenest ellenkezik. Az ilyen hirdetés az üzleti tisztességbe ütközik, annak az abbáhhagyását tehát, a Tvt. 1. szakasza álapján, el kellett rendelni. A .jFigyelineyitetés'" azonban ilyen, vagy ehez hasonló szövegezést nem tartalmaz, azt tehát — a perbeli előzmé­nyekre tekintetlel — a Tvt. szempontjából kifogásolni nem lehetett, alperesnek erre vonatkozó viszontkereseti kérelmét lehat el kellett utasítani. (Bpkam. Val. Biz. 20899,927.) 25—26. Kizárólag az áru rendeltetésére utaló védjegyek törvényes oltalmai nem élvezhetnek. A kereskedelmi miniszter a „Vitamin" szónak „gyógytápsörre". a „77íe best football STADIOW gurant hfiud made" szavaknak pedig- „foolball-labda és sportcipőre' való bela.,stroinozását megtagadta. Az indokok­ból: A .yitmnin" árumegjelölés oly ismert összetételű anyag, amelynek jelenléte a tápszerekben — legyen az étel.'vagy ital — az egészség megtartására múlhatatlanul szükséges, miért is az orvosi tudományban, de sőt a közfelfogásban az 11. n. laikus nagyközönség előtt is általánosan ismert a vita­minoknak a táplálékokban való jelenlété. Ennélfogva a védetni kívánt szó a forgalomban oly tiltatónosan szoktísos és szükséges megjelölés, melynek lelevő cég részére való ki­zárólagos engedélyezése által a forgalmi élet nagy horderejű anyagmegjelöléstől fosztatnék meg és a forgalmi élei letevő cég' részéről állandó zaklatásoknak lenne kitéve. (K. M. 665—1927.) — A „The best football" felirat a védjegy lajstrom­képességének megállapításánál figyelembe nem jöhetett, mert a védetni kívánt áru ..footbíill-lnbda" megjelölésére a forgalomban általánosan szokásos. — A „Stadion?' szónak pedig a közhasználatban szokásos értelme „versenypálya, futópálya" a védetni kívánt árukra való alkalmazásában kizárólag azt jelzi, hogy azok versenypályára, illetve futó­pályára szóul tárgyak. Az olyan védjegy pedig, mely kizá­rólag az áru rendéltetését jelzi, a kizárólagos használati jog megszerzésére alkalmatlan. Mindezeknél fogva a védjegyek­föl az oltalmat a kereskedelemügyi miniszter az 1890;II. te. 3. §. 3. pontja alapján megtagadta. Az utóbbi határozat ellen védjegytulajdonos előterjesztéssel élt. (K. M. 666—1927.) 27. „Alumínium bőr" az áru minőségét jelzi Az „Alumí­nium" szóval való megjelölés a forgalomban bizonyos áru­neinek megjelölésére általánosan szokásos megjelölés fogalma alá esik és így a törvény értelmében a belajstromozásból ki van zárva. (K. M 13—1927.) E döntés ellen fél előterjesztéssel élt. 28. „Hóvirágszappan" minőségjelző. A védjegj kizárólag „Hóvirág" szóból áll és „arckrém, arckenőcs, szappan, púder, mosdóví/. és mindenféle kozmetikai szerek- védelmére tétetett le. A letéti-védjegy a miniszteri határozat indokolása szerint a védetni kívánt áruk anyagának közelebbi megjelölésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom