Iparjogi szemle, 1928 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1928 / 3. szám

12 IPARJOGI SZEMLÉ alapuló felelőssege Sicmponljtilml azért nincs jelentősege, i méri cégtársának ily irányú cselekményei olybá tekintendők, mint a társas cégnek a cselekményei, amelyekért úgy a eéget, mint annak tagjait együttes fétel&ínébl t'n'heli arra való te" kintct nélkül, hogy a másik cégtág n-'.okról tudomással birt-e, vátfy megakadályo7,hat)a-e. Minthogy pedig felperes ama beisiueré.-e, hogy 20-nál kevesebb szakmunkással dolgozik, fedi azt a tényállá-t, amelyet felperes keresetében a versenytörvény 7. 'J-ába ütköző bitorlás tény alapjaként megjelöl, vagyis azt, hogy „nyái "-ként való elneve/.ést fisak olyan üzem használhat, amely ha elemi erővel hajtott munkagépet tart üzemheíf legalább 20 szakmunkást, enélkül pedig legalább 25 szakmunkás! egy heíyen és állandóan foglalkoztat, nyilvánvaló, hogy az nlpere- üzleti vállalatának megjelölésére ófáj nerc', (gyárüzem) használt, mely öt az ipartVrvénp végrehajtása tárgyában kiadott iitasítá-. 4. §-a értelmében meg nem ilfeti. Alperes személyes meghallgatása után űz\ te beismerte, hogy a Király neea 7(1. számú házban levó' üzlethelyisége fölött 1927 nyaráig, amíg el nem távolította, azt a megjelölést is használta, hogy ez az tízletlelepe ../iókiizlet", holott saját előadása szerint i-• a Lajos uecában létezett főtelepe már három év óla egyáltalában nem működik: Miután nyilvánvaló, hogy valamely vállalkozó a in-isik üzemét ösak abban az esetiben jelölheti meg jogosan bókn/lele gyanánt, ha létezik égy( az utóbbit, az üzem terjedelmét, nagysága, az alkalmazott munkaerők száma te kintetében meghaladó és nagyohbméretű másik üzeme, kétségtelen, hogy az alperes az említett Király íicéni üzletének fióküzlet gyanánt való megjelölésével ugyancsak olyan nevet használt, amely őt jogszerűen meg nem illette. Ezek szerint a választott bíróság jogosnak találta a felperesnek azt a kei-eseti kérelmét (Vt. 2. §). hogy az alperes az említett cselekmények abbnnhngyására köteleztessék. Alperes személyes meghallgatása során azt is beismerte hogy a körlevélben szabadalmazottakként hirdet dl ollóskarú napellenző és üvegko.-arak szabadalma megs'.üiit, azoknak az előállítása bármely iparos részére szabaddá "alván, ezek a szabadalmak az 1895. évi 37. t.-c. 22. §-a szerint a köztulajdonba mentek át. Nyilvánvaló ezek szerint, hogy az alperes ezeknek a körlevélben hirdetett áruknak kelendősége fokozására alkalmas olyan adatot híreszteli, amely a valóságnak meg nem felelt és megtévesztésre alkalmas, miért is ebben a cselekményben is felismerhető a versenytörvény 2. §-ában foglalt tényállndék, s így jogszerűnek jelentkezik felperesnek az a további kereseti kérelme, hogy az alperes almák abbanhagyására köteleztessék. (Bp. Kani, Vál. Bír. 51220/1927.) 42. A cégnek szerződésileg megengedett határidőn túl való .jogellenes használata a Tvt. 7. §'-ába ütköző bitorlás, tekintet nélkül a célzatra s a rosszhiszeműségre. A ténymegállapítás szerint az I-rendű alperesi cég tulajdonosa a II-rendü alperes és a felperes között 1921. évi március hó 5. napján létrejött, és A) alatt csatolt „dissolutionális szerződés"-ben a felek kikötötték, hogy a P. és H. cég névhasználatához II-rendü alperesnek vagy törvényes örököseinek csak 1926. évi december hó 26. napjáig van rendelkezési joga, e határidő letelte után pedig a „P" névvel kizárólag a felperes rendelkezik; Il-rendű alperes azonban a tulajdonában lévő I-rendű alperesi cég megjelölésénél a P. és H. cégszöveg további fentartásával a P. nevet 1926. évi december hó 26. napját követően a 1)) alatt j csatolt felperesi tiltakozás ellenére is használta és ma is hasz i nálja. Alperesnek ez a cselekménye tehát annak figyelembevételével, hogy az a felperesnek, mint a meg nem támadott ténymegállapítás szerint azonos tárgyú vállalat tulajdonosának,, azaz a hivatkozott törvény 30. § utolsó bekezdése értelmében, mint versenytársnak, üzleti versenybeli érdekeltségét sérti és annak folytán hogy a jogtalan céghasználatból a versenytársra háramló kár felmerülte az üzleti tisztességbe ütköző áthágás tényálladéki ismérvéül nem szolgál — függetlenül attól, hogy felperes nem mutatta ki, hogy -az alperesi jogtalan céghasználatból kára származott — és annak következtében is, hogy az alperes terhére rótt céghasználat csak az 1923. évi V. t-c. életbeléptetése után 1926. évi december hó 26. napját követőeu vált jogellenessé, a fentebb felhívott anyagi jogszabályok értelmében az üzleti tisztesség szabta korlátoknak bitorlás útján elkövetett áthágását foglalja magában. , (Kúria P. IV. 7932/1927. sz. a. 1927 dec. 7-én). 43. Nem akadályozhatja a megállapítási eljárás lefolytatását a későbbi keresettel folyamatba tett védjegytörlési per. A kérelem annak megállapítására irányul, hogy a kérelmező eéget „a budapesti kereskedelmi és iparkamara által 51.385. sz. a. lajstromozott „Neo I. C. I." szóvédjegy kizárólagos használati joga autiluetikus, általában gyógyszergyáriam nyainak forgalombahozatalánál" megilleti. Minthogy az 1890 : II. te. 29. §-a szerint „azon kérdés felett, vájjon megvHet-o valakit a védjegy kizárólagos használati joga" „a kereskedelemügyi miniszter határoz" a hatáskör hiánya címén emelt kifogást elveti. Tévesen mutat rá az I. G. FarbeninduStrie A.-G. cég ezzel szemben arra, hogy az ő védjegyének kizárólagos használati joga vita tárgyává nem is tétetett, mert hiszen ez az eljárás nem az ő, hanem a kérelmező védjegyének a kizárólagos használati joga megállapítása végett indíttatott. Nem akadályozhatja a megállapítási eljárás lefolytatását a 1137/1927. sz. keresettel folyamatba tett védjegy törlési per már csak azért sem, mert abban az ügyben a kereset több mint egy hónappal azután adatott be, mint amikor a jelen ügyet folyamatba tevő 928/1927. sz. beadvány az E (.}. Farbenindustrie A.-tf. cégnek kézbesíttetett. E kézbesítés utáni perindítással a már folyamatban levő megállapílási eljárásnak más eljárás keretébe való eltolását elérni nem lehet. Ennélfogva a keresk. min. hatáskörét megállapítja, a hatásköri kifogást elveti és kifogást tevőt a költségek megfizetésére az 1895. XLI. tc. 6. §-a alapján kötelezi. (K. M. 1224—1927.) 44. „Lichtmann" kontra „Lichtman". Felperes előadja, hogy 1923. év augusztus hó 21-én „mindennemű lábbeliekre" 45.946. sz. a. és 1927. év július hó 2-án „mindennemű férfi-, női- és gyermekcipők, valamint azok kellékeire" 51.376. sz. a. lajstromoztatott védjegyeket,- melyeknek jellegzetessége a „Lichtmann'' szó. 1927. év július hó 12-én alperes „cipők, női-, férfi- és gyermeklábbeliek" védelmére 51.404. sz. a. teljesen hasonlj írású, betűformájú és aláhúzású „Lichtmann" nevet lajstromoztatott. Minthogy az alperesi védjegy és az áruk is teljesen azonosak a felperesével, ennélfogva kéri az alperesi védjegy törlését, és alperes költségekben marasztalását. Alperes (dőadja, hogy aző védjegye a felperes védjegyével össze nem téveszthető, mert az ő védjegye ábrás. Rajta egy képzelt korona és egy szarvasaganes féle van feltüntetve; továbbá az ő neve kettős „n" betűvel végződik és nevét a védjegyen ferdén írja át, míg felperes csak egy „n" betűvel írja nevét és vízszintesen. Mindezen különbségek alkalmasak arra, hogy gyártmányait a felperes gyártmányaitól megkülönböztessék. A fenti tényállást mérlegelve, meg keilett állapítani, hogy mindkét védjegy főmotívuma a „Lichtmann" szó, és hogy az áruk azonossága a peres felek között nem vitás. Az említett közös főmotivum hasonlósága mellett mutatkozó eltérések, melyekre alperes hivatkozik, oly lényegtelen e térések, melyek azt a védjegyjogi alapelvet, hogy minden későbben lajstromozott védjegy az ugyanazon áru megjelölésére rendelt korábbi védjegytől valósággal különbözzék, meg nem dönti, mert csak arra szolgálnak, hogy az utánzás elkerülésének látszatát keltsék, de nem alkalmasak arra, hogy a védjegyeknek azonos összbenyomását lerontsák. Minthogy pedig a szembenálló védjegyeknek azonos főmotívuma kizárja azt, hogy a két védjegy azonos áruk megjelölésére szolgáljon, anélkül, hogy a vevők az árukat össze ne tévesszék, ennélfogva a kereseti kérelem értelmében kellett határozni, és alperest a • költségek megfizetésére az 1895:XLI. tc. 6. §-a alapján kötelezni kellett. (K. M. 1247/1927.) 45. Minőségjelző és az áru rendeltetésére utaló védjegyek. A kereskedelmi miniszter védjegyek törlését elrendelő határozatai: a „Vita gyógylápsör" szóvédjegy gyógy tápsörre tétetett le. A védjegy első része az áru rendeltetésére utal, a másik része pedig kizárólag az árut jelöli ineg. (K. M. 666/1927.) — A „Carbokorund" szóvédjegy általában csiszoléanyag és ebből készült cikkekre tétetett le. A védjegy utal az áru minőségére. (K. M. 157/1927.) — Az „O. K. Waterproof" védjegy első részére a betűkre vonatkozóan letevő nem igazolta a belajstromozás előtti huzamos használatot, a ,/Waterproof" szó periig az áru minőségére utal. (K. M. 718/1927.) - „Elsőrendű Soroksári Háziszőttes" és „Vékonyszálú Budaörsi Különlegesség" védjegyek pamutvászonra tétettek le. A védjegyek utalnak az áru minőségére és annak előállítási helyére. (K. M. 158/1927.) — A „Suptrvox" szóvédjegy telefó nok, rádiók, gramofonok és mindennemű hangadó műszerekre és azok alkatrészeire tétetett le. A védjegy utal az áru minőségére. (K. M. 720/1926.) — E döntések ellen felek előterjesztéssel élhetnek. 4G. „Violette selyem" minőségjelző. A letett védjegy minden megkülönböztető jelleg nélkül, kizárólag „Violette" szóból áll, és „selyem-, pamut-, gyapjú-, műselyem-, len-, kender- és minden másnemű fonalak és szövetek" védelmére tétetett le. Tekintettel arra, hogy a védjegy- a védetni kívánt áruk színének közelebbi megjelölésére szolgál, de ez a szín oly közkincset képez, melyre mindenkinek szüksége lehet, azért a védjegytől a keresk. min. az oltalmat megtagadta, és annak törlését elrendelte. (K. M. 1325/1927.) Ujságüzeni Rt. Budapest, VII, Miksa ucca 8. Üzemvezető: Puskás István