Iparjogi szemle, 1927 (21. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A kizárólagos használati jog és elsőbbségi jog védjegytörvényeinkben

10 IPARJOGI SZEMLE dédjegy étékílag és tartalmilag azonos, hogy a védetni kívánt áruk azonosak és hogy a vállalat is azonos. Az elsőbbség feliétele tehát a védjegyek közti jogfolytonosság, vagyis ;i mar megszerzett jognak változatlan feiitartása. Ebből is nyilvánvaló, hogy a torvény 19. ^-ában említett elsőbbségi igény alatt más, mint a kizárólagos használati jog elsőbbsége nem érthető. Ezzel szemben az elsőbbségi jog csupán egy kedvezmény, amelyet védjegyletevő, ha igénybe vesz, akkor azon bejelentéssel, ha pedig nem veszi igénybe, úgy a határidő elteltével ezen jog elenyészik. Ha azonban a törvénybeli meghatározott határidőn belül az elsőbbségi jogot érvényesítette, az esetben a bejelentéssel a szerződő országok egyikében bejelentelt védjegy belajstromozásának napjára visszaható jogot szerez abban az országban, amelyben a szabályszerű védjegybejelentést megtette. Az elsőbbségi jognak ezen érvényesítésével bejelentő tehát megszerzi védjegyének a szerződő országok egyikében bejelentelt védjegye kizárólagos használati jogának elsőbbségét is, abban az országban, amelyben az elsőbbségi jog érvényesítésére vonatkozó bejelentést megtette. A kizárólagos használati jog a védjegy későbbi sorsára, főleg pedig a jogutódra nézve bír nagy jelentőséggel, mert ezen jog változatlanul csak akkor áll fenn, ha mindazon feltételek érintetlenül maradnak, amely feltételek és módok mellett az eredetileg megszereztetett. Az elsőbbségi jog ellenben a védjegy későbbi sorsára vagy a jogutódra nézve már nem létező jog, mert elenyészett. A fent előadottakból tehát megállapítható, hogy védjegytörvényeinkben hét különleges fogálom ismeretes és ez a kizárólagos használ:;ti jognak elsőbbsége és az elsőbbségi jog. A kizárólagos használati jog ós az elsőbbség fogalma a védjegyjogban. Dr, Gusztáv Béla szabadalmi ügyvivőnek e cím alatt a Szabadalmi Közlöny 1927. évi január 15-iki számában megjelent cikkét, amely a vezércikkünkben érintett kérdéssel foglalkozik, kivonatosan a következőkben közöljük: A kizárólagos használati jog és az elsőbbségi jog- teljesen különböző védjegyjogi fogalmak. A védjegy kizárólagos használati jogát megszerezhetjük új belajstromozással, vagy egy már belajstromozott védjegynek a vállalattal együtt való megszerzése által, míg az elsőbbségi jog abban és csak abban áll, hogy az elsőbbségi napon túl harmadik személyek álltai eszközölt védjegybejelentés vagy védjegyhasználat nem érvénytelenítheti annak a védjegyét, aki ennek az elsőbbségi jognak birtokában van. A kizárólagos használati jog támadó fegyver, kard, míg az elsőbbségi jog egy védelmi eszköz, pajzs. Hogy az elsőbbségi jog és a kizárólagos használati jog merőben különböző fogalmaik, az kitűnik abból is. ha elgondoljuk, hogy valaki ma, a háborús kivételiem törvények érvényének megszűntével is, egy teljes évig (szabadalmakat illetőleg) vagy négy hónapig (védjegyeket illetőleg) birtokában lehet elsőbbségi jogoknak anélkül, hogy ugyanakkor birtokában volna egyúttal a kizárólagos használati jogoknak is. Hogy az elsőbbségi jog és a kizárólagos használati jog merőben különböző fogalmak, az kitűnik lovábbá még abból is, hogy védjegytörvényünk 19. §-a külön említ kizárólagos használati jogot és külön említ elsőbbségi igényt. Végül utal arra, hogy a washingtoni egyezmény 4. pontjának 2. bekezdése egységesem difiniálja az elsőbbség fogalmát úgy a találmányi, mint a védjegy-, mint a mintaoltalmi bejelentésekre nézve, vagyis nem tesz különbséget a védjegy és a szabadalmi jog között. A védjegyes áruk fix árai. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara iparjogvédelmi osztálya Saxlehner Kálmán elnöklete alatt ülést tartott, amely ülés napirendjének egyetlen tárgya a védjegyes áruk fix árának kérdése volt. A kérdés kiváló fontosságál és közérdekű voltát mi sem igazolja jobban, mini ama körülmény, hogy a meghívottak az ülésen teljes számmal jelen voltak. Bányász Jenő dr. kamarai titkár előadó ismertette a védjegyes áruk fokozottabb védelmének közgazdasági és kereskedelempolitikai jelentőségét és rámutatott azokra a nagyfontosságú érdekekre, amelyek e téren mind erőteljesebben tapasztalható visszaélések megszűntetéséhez fűződnek. ,\/. előadó felszólalását élénk vita követte, amelyen resztvettek: Keleti Kornél dr., Zoltán Béla, Zwack János, Fehér Gyula, Naményi Ervin dr., l'rbach Lajos dr., Aes Simon. Kerpel Vilmos, Bader Hermann, Gara Géza, Braun Vilmos, Szöllösi Sándor, Dukesz József, Schwarz Géza, Klein Dezső, Félix Aladár és Sefcaik László. Valamennyi felszólaló kívánatosnak tartotta a védjegyes árukkal űzött, visszaéléseknek a megszüntetését, amely visszaélések részben a védjegyes áruk hamisításával, az árutartályoknak idegen áruval való megtöltésével, az olcsóbb árban eladott védjegyes áruk árának más áruk árába való átkalkulálásával: egyszóval a védjegyes áraknak mint „csaléteknek" a felhasználásával, a védjegyes áruk tulajdonosainak mérhetetlen anyagi és erkölcsi kárt okoznak, másfelől pedig a fogyasztóközönséget megtévesztik és a kirakatban elhelyezeti hullámzó árjelző táblákkal a tisztességes haszonnal dolgozó kereskedő iránt bizalmatlanná teszik. Az értekezlet az eljárás sikere érdekében az érdekképviseletek útján állásfoglalásra hívja fel a kereskedő- és iparosköröket és annak eredményétől teszi függővé további eljárását. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Zsűrije, Saxlehner Kálmán elnöklete alatt f. hó 10-én ülést tartott, amelyben több, a kereskedelemügyi miniszter által a budapesti kamarához véleményadás végett leküldött védjegypérben adott szakvéleményt. Az egyes peres ügyekben adott szakvéleményeket a joggyakorlat rovatunkban 16. és 17. sz. jogesetnél közöljük. A Zsűri tagjai voltak: Aczél Ármin, Balln Sándor, Hayer Antal, Dán Leó, Eppinger Károly, Farkas Vilmos, Goldzieher Géza, galgóczi Hetéén Mór, dr. Keleti Kornél, dr. Kuncz Üdön, Neustarit Miklós, Hóna Sándor, Szegő Béla, Zoltán Béla, Zwack Béla. Az előadói tisztet dr. Bányász Jenő kamarai titkai- töltötte be. Joggyakorlat 15. Szédelgő feldíesérés. A Kamarai Választót! Bíróság a tisztességtelen versenyeszközökkel dolgozó hiteltudósító irodák ellen. Az „Országos" és „Magyar" jelzők használata. A Kamarai Választott Bíróság alperes üzleti nyomtatványain alkalmazott „Országos" jelzőt és hangzatos kitételeket („képvisel ve a világ összes államaiban") szédelgő feldícsérésnek minősítette. A Választott Híróság ítéletében kimondotta, hogy az „Országos" és „Magyar" jelzőknek cégszövegben való használata csak akkor engedhető meg, ha a vállalat az ország gazdasági életének jelentős tényezője és működési köre tényleg az egész országra kiterjed. Alperes üzeme a meg nem cáfolt kereseti tényállás szerint egészen jelentéktelen, őt tehát cégébea a. hivatkozott jelzőknek használata meg nem illeti, s midőn mégis üzlethelyiségét és nyomtatványait ilyen cégfelírással látja el, azt nem csak jobb tudomása ellenére, hanem nyilvánvalóan azért teszi, hogy a közönség alperes vállalatát a közérdekű „Magyar Tudakozódó Egylet" cégű felperesi vállalatfal összetévessze és ezáltal üzleti szolgáltatásának kelendőségét e szakmabeli más vállalatok rovására fokozza. Eljárása tehát nemcsak az 1923. évi V. tc. 7. és 8. §-aiba ütközik, hanem a Ifi. §-ban meghatározott szédelgő feldíesérés és a 17. §-ban meghatározott bitorlás felségének ismérvét is kimeríti. Ezek alapján a Választott Bíróság felperes kereseti kérelmének helyt adott, alperest az „Országos Magyar Tudakozó" cég használatától eltiltotta, a megtévesztő eszközök megsemmisítései elrendelte és alperest, mini pervesztest a költségekben marasztalta. A Választott Bíróság elnöke: Theimleilner Gyula tszéki tanácselnök, tagjai: Vnterweger Károly és Bayer Antal zsűritagok voltak. (Bpkam. Vál. Bír. 1927.) Ki. A gyógyszerészeti készítmények védjegyeinek oltalmi köre. „Gonosan" — „Ovosan" nem hasonló. Felperes 192:!. október hó 12-én gyógyszer árainál: megvédésére belajstromozott „(Ionosán" szó védjegye alapján kéri az alperesi hasonló árunemre 1925. évi Október hó 28-án bel'njstromözott „Ovosan" alperesi védjegynek a védjegynovelle 3. szakasza, alapján való törlését, mivel a szembenálló védjegyek olyannyira hasonlóak, hogy azokat a közönséges vevő a kereskedelmi forgalomban egymással felcseréli. A kamara alperesnek ama előadását, hogy védjegyének bolajstromozását megelőzőleg a berni nemzetközi irodánál eljárt és ott megnyugtató felvilágosítást kapott, jelen konkrét per elbírálásánál figyelembe nem vette. Alperesnek a „Gonosan" gyógy sze/különlegesség engedélyezésével kapcsolatba n felhozott aggályait pedig nem osztja és ama. felfogásának ad kifejezési, hogy valamely gyógyszer engedélyezett vagy nem engedélyezett volta nem lehel előfeltétele, Vagy törlési oka a belajstroniozás céljából bemutatott védjegynek, abból a fel fogásból kiindulva, hogy a védjegy kötelező használatát a törvény nem követeli és így a belajstromoztatónak jogában állhat védjegyének olyan árukon is alkalmazni, amelyekre