Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 6. szám - A választott bíróság kikötése

24 IPARJOGI SZEMLE rinl az alperesek által forgalomba hozott babák utánzatok. Felperes a szerzői jogi és a versenytörvény alapján emel panaszt. A Reichsgericht a felperesi panasznak helyt ad. A felperesi babák ugyanis sajátlagos alakjuk, nagyságaik, arc és hajszínük, eredeti, ötletes kar rakterűk által jellegzetes /ormát mutatnak. Az alperesi baliák. bár nagyságuk, kidolgozásuk (minősegük) és kivitelük tekintetében, szembeszökő eltérést is mutatnak a felperesi babákkal szemben, mindazonáltal összbenyomásuk, megjelenési alakjuk hasúul ósága folytán a felületesen szemlélő laikus vevőben azt a hitet kelthetik, hogy a jónevü, közismert és kedveli „Kathe-Kruese" típusokkal állanak szemben. E tévhit kialakulását nagyban elősegíti a babák szövet-anyagának egyforma felhasználása és színezésük, hasonlósága. Alperesek tehát a felperesi munkának, az évek hosszú során át szerzett tapasztalatoknak felhasználásával igyekeznek maguknak jogosulatlan hasznot húzni, más munkájának gyümölcsét a maguk javára kisajátítani. A bíróság magában az utánzás tényében látja a tisztességtelen verseny íenforgását, anélkül, hogy kutatta volna, vájjon az utánzott hahatypus művészi alkotás jellegével bír-e vagy sem. (Mark. u. Wettbew. 192"). XI. Kg.) 106. A szerződési feltételek prompt teljesítése által a versenytárstól elhódított vezérképviselet nem ütközhet az üzleti tisztességbe. Felperesek arra alapítják keresetüket, hogy nmcnyiben alperes annak tudatában szerezte meg a vezérképviseletet, hogy a Magyarországra vonatkozó képviselet joga már I. t. felperest megilleti, és az ő megkerülésével, valamint u tudomására jutott adatok felhasználásával lépett érintkezésbe a párisi céggel avégből, hogy a. vezérképviseletet a maga •.észére megszerezze, ezáltal felperessel szemben a tisztességtelen Versenybe ütköző cselekményt követte el. A választott bíróság úgy találta, hogy amennyiben felpereseknek ezt a kereseti állításukat bizonyítani sikerül, ugy alperes részéről, aki az I. r. felperes javára lekötött opcionális szerződés megkötése után szerezte meg a vezérképviseletet, a tisztességtelen verseny fenforog. Felpereseknek azonban kereseti állításaikat bizonyítaniok nem sikerült. A tanú, kiről felperesek azt állították, hogy ő volt az, aki I. r. felperestől a prospektust és a vezérképviseletre vonatkozó levelezést átvévén, azt alpereshez juttatta, ereszben bizonyítékot ueni szolgáltatelt, amennyiben eskü alatt vallotta, hogy ő csupán a prospektust adta oda alperesnek, valamint a felperestől átvett azt a francia levelet, melyben a francia cég felperessel az árakat közölte, az opció megkötésére vonatkozó szerződést azonban apcressel nem közölte, az birtokában nem is volt, és ugyanakkor nem is tett említést alperesnek arról, hogy felperesnek opciós szerződése van a cégtől, sőt ebben az időben alperes sem szólt neki még arról, hogy a képviseletet meg akarja szerezni, csak később, mikor már január havában hallott arról, hogy alperes a képviseletet megszerezte, beszélt e tárgyban alperessel és akkor állítólag megmondotta neki, hogy alperes a vezérképviseletet iiflm fogja tudni keresztülvinni, mert a képviselet már felperessé. Egyebekben azt vallotta a tanú, hogy megelőző beszélgetéseik alkalmával csak a gépek kiválóságáról volt szó közötte és alperes között. A tanú vallomásából tehát nem volt megállapítható az a körülmény, hogy a tanú alperessel egyáltalán közölte volna azt, hogy a felperes opcionális szerződési viszonyban van a párisi céggel, de küönösen nem volt megállapítható az, hogy ezt oly időben közölte vele, amikor még felperesnek a teljes vételárat átutalni módjában nem állott. Minthogy pedig az előadásból az sem volt megállapítható, hogy az autókra vonatkozó bizalmas adatokat közölt volna alperessel, nyilvánvaló, hogy felperesnek erre vonatkozó kei-eseti állítása nem bír megállható alappal; a prospektus közlése nyilvánossági jellegénél fogva pedig nem olyan dolog, aminek tudomásul vétele a tisztességtelen verseny megállapítására alkalmas volna. — A tényállásból mindössze annyi derült ki, hogy alperesnek a szerződési feltételek teljesítése által sikerült megszereznie azt a vezérképviseleti szerződést, amelyet felperesnek, aki a szerződési feltételeket nem teljesítette, megszereznie nem sikerült, Ez azonban a szabad verseny körébe tartozó megengedett dolog. (Bpkam, Válj Bír. 4869—192(1.) 107. „Egészségünk érdekében óvakodjunk a hangzatos nevű újabb olyan panirozó lisztektől, amelyek visszamaradt öreg penészes kenyér- és isemlyemaradékból készülnek." A budapesti kereskedelmi és iparkamara az alperesi doboz jobb oldalán alkalmazott reklámszöveget alkalmasnak tartja arra, hogy a vevőközönségben az újabban forgalomba kerülő hasonló készítmények iránt fokozottabb, gondosabb ügyeimé!, de egyszersmind bizalmatlanságot is keltsen, amiért is a reklámszövegnek a konkrét szövegezésben való használatát helyteleníti és felkéri a bíróság színe előtt az alperesi jóhírnevű céget, hogy annak további használatát a verseny elfajulásának meggá'tlása érdekében hagyja abba. A kamara megjegyzi, hogy az áru csomagolásán alkalmazott általános, óvásszeríi, célzatos figyelmeztető reklámszövegek, szemben a hirdetésekkel és plakátokkal, rendszerint másodrendű szerepet töltenek be, mivel azokra a vevő rendszerint kevesebb figyelmet fordít és inkább a vevők megtartására, mint szerzésére irányulnak. Tekintettel azonban arra, hogy az üzleti verseny terén analóg esetek nincsenek és az üzleti verseny mindenkor a konkrét eset ténykörülményeinek mérlegelése alapján bírálandó el, a szabályrendeletileg is tiltott figyelmeztetések célzatos felhasználásuk és alkalmazásuk folytán a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütközhetnek. A kamara hangsúlyozza azonban, hogy alperesnek jelen per tárgyává lett üzleti eljárása a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe nem ütközik, nem tisztességtelen verseny. (Bpkain. Zsűri 6566—1926.) 118. „Tőzsde, „Börze" toldatként alkalmazható. (Sz, .1. Paprika-börze < tőzsde ép úgy, mint a német „börze" intézményt jelenti, felhasználtatik a magáncégekben n?m s- terményraktár.) A elsősorban magát az tőzsdehelyiség inegjé„UJSÁGÜZEM" könyvkiadó és nyomda részvénytársaság, Budapest, VIII, Rökk Szilárd uco« 9. lölésére is ,s mint ilyen a kereskedelmi ügyletek megkötésének előmozdítására szolgáló hely, voltaképpen vásár, csakhogy állandó természetű, az ugyanezen helyen lakó résztvevők mindennapi összejövetelére .,engedélyezve". Ennek megfelelő leg a tőzsde testületi szervezettel bír s bizonyos önkormányzati jogokat gyakorol s melynek közelebbi szervezete és-hatásköre nálunk a kereskedelmi minisztérium által jóváhagyott alapszabályókban van megállapítva. A tőzsde tehát testületi és önkormányzati jogokkal bíró intézmény, a kereskedelemügyi minisztérium főfelügyelősége alatt, amelynek kiváltságai közé tartozik a tőzsdén kötött ügyletek felett gyakorolható bíráskodás. Nyilvánvaló a tőzsdének ily fogalom meghatározásából, hogy egy kereskedő, legyen annak üzleti tevékenysége, forgalma bár milyen, nagy, cégében a tőzsde, németül börze szót toldatként nem használhatja jogszerűen, mert ha ezt teszi, az a valódiságnak, tényleges állapotnak meg nem felel, a cég valódiság elvébe ütközik tehát hírhajhásza*ra, reklám célokra és aa közönség félrevezetésére szolgál, amiért is a „Börze" szó, mint a cég valódiság elvébe ütköző toldat törlendő. 109. A Választott Bíróság és a Cégbíróság hatásköre. Ugyanazon nyersanyag feldolgozása, megállapítja a versenytársi minőséget. Az árunév a cégszöveg vezérszavaként alkalmazva vállalati megnevezésként is szerepelhet. (Vt. S. §.) A választott bíróság a keresetnek helyt ad és végreha jtás terhével kötelezi az alperest arra, hogy cégéből a „GalarW szót elhagyja és ezen szónak cégéből való kitörlését n budapesti kir. Iörvényszéknél, mint cégbíróságnál a mai naptól számított 3 hónap alatt keresztülvigye; amennyiben alperes kötelezettségnek három hónap alatt eleget nem tenne, a bíróság a jelen ítélet jogerejénél fogva feljogosítja felperest arra, hogy alperes cégének a cégjegyzékben a „Galarit" szó elhagyásával „Díszműipar Részvénytársaságira való átjegyzését végrehajtási úton keresztülvigye. Indokok: Nem vitás tényállás szerint felperes cége 1901 november 5. óta (Galalith Ghjsellschaft) cégmegjelöléssel van bevezetve a cégjegyzékbe, ezen cégmegjelölés alatt működik, mint ilyen közisineretes és 1923 október 12. óta a nemzetközi védjegylajstromban is „Galálith Gesellsehaí't" megjelöléssel van felvéve; az alperesi vállalat 1924 novemberében alakult, ugyanazon cikkekkel foglalkozik mint felperes és cégében a „Galarit" megjelölést használja. A választott bíróság az 1923 V. te. 8. §-a alapján a felperes keresetének helyt adott; mert a „Galarit" szó nyilván hasonló hangzású, mint a „Galalith" és ennélfogva alperes cégét vállalata körében a „Galarit" szóval úgy használja, hogy az ő vállalatát a felperes vállalatával kétségkívül össze lehet téveszteni és minthogy az összetéveszthetőség kétségtelenül megállapítható és az alperes vállalata nyilván versenyvállalata a felperesnek, amennyiben az alperes saját előadása szerint a felperestől vásárolt anyagot hozza forgalomba, amely anyagból az alperes cég a díszműárukat előállítja és ugyanezen cikkek előállítására felperest is feljogosítottnak kell tekinteni, kétségtelen, hogy a „Galarit" saé használata a közönségben azt a hitet ébresztheti, hogy az alperes cég vállalata a felperesnek alvállalata. vagy vele valamely más cégszerű kapcsolatban van; ily körülmények között pedig a felperes keresete jogos és annak kimondása, hogy alperesnek cégét a „Galarit" szó elhagyásával kell használnia, az idézett törvény 8. §-a értelmében a kereskedelmi és iparkamara választott bírósága elé tartozik, nem pedig a cégbíróság elé, mivel a cégbíróság arra hivatott, hogy a választott bíróság ítéletének végrehajtása képpen a cégbejegyzés módosítását a cégjegyzékben keresztülvigye, de nem arra. hogy a megtévesztésre szolgáló cégszöveg használatának abbanhagyását elrendelje, amire a választott bíróság hivatott. (Bpkam. Vál. Bír. 4458—1926.) . tizem vezetff* Pnei-»o ic*. .