Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1926 / 1. szám - Hágai Nemzetközi Iparjogvédelmi Konferencia
Budapest, 1926 január XX. évfolyam, 1. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" J ..IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja rendes melleklete. W 'K "W" ~W" • ^ lagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFÓN : 64-01, 123-18 Hágai Nemzetközi Iparjogvédelmi Konferencia KELEMEN ISTVÁN jelentéséből Már hírt adtunk arról ;i kiváló és eredményes munkáról, amelyet egyesületünk kiküldöttei: Pompéry Ele dér, a m. kir. szabadalmi bíróság illusztris elnöke és Kelemen István szab. ügyvivő a hágai konferencián kifej tettek, továbbá arró] a lelkes ünneplésről, amelyben egyesületünk őket, nemkülönben belátihi HIHIHI Zoltán dr.-í, brüsszeli kiküldöttünket részesítette. Ezúttal Kelemen István jelentése nyomán igen rövid vonásokban érintjük M konferencia Pontosabb határozatait I. Párizsi egyezmény. Az elsőbbség kérdésében a holland kormány és a Hí vni Nemzetközi Iroda által a kaníferoneia élé terjesztett javaslat az egyezmény 4. cikkének 1. és 2. bekezdése között fennálló ellenmondást a ..harmadik személyek jogainak tentartásával" szavaknak törlésével akarta kiküszöbölni, ami tulajdonképpen az egységes bejelentési területnek statuálását jelentette volna. Hogy eziránt semmi kétsé»- se maradjon fenn, a javaslat expressis verbis is ki akarta mondatni, hogy az elsőbbségi és a beadási nap között, harmadik személyek részéről „személyes tulajdon" nem szerezhető. Minthogy Magyarországnak álláspomtja ezen kérdésben már a zürichi és berni kongresszus alkalmával ismeretessé váll. a konferenciái] a mi kiküldöttjeink erős enptatio henevolenliae liek voltak kitéve, mely azonban egyetlenegy nyomás érvei sem tudott (elhozni a mi felfogásunk helyessége ellen. A szavazás eredményé következtében a javaslat levétetett a napirendről és az egyezmény 4. cikke mostani szövegezésében változatlanul meghagyatott. Azt ÍI javaslatot, hogy az elsőbbségi határidő tizennyolc hónap tegyen a szabadalmi és a használati mintabejelentések tekintetében, a konferencia nem fogadta el, ellenben beiktalta az egyezménybe a bal havi határidőt (négy helyett) az ízlésininták, modellek és véd jegyek tekintetében. Elismerte továbbá a konferencia a többszörös elsőbbséget nem engedélyező országok szabadalmi hatóságainak azt a jogát, hogy u bejelentői bejelentésének megoszlására utasítsák, amikor az is kimondatott, hogy a. bejentést. ezen megoszlás meg nem ejtése miatt elutasítani nemi lehet. Az ily mego-ztoll bejelentések beadási najpja gyanánt az eredeti beadás napja tekintendő. — A szabadalmak gyakorlási kényszere tekintetében az egyezmény ">• cikkében az az álláspont jutott teljes elismerésre, melyei egyesületünk kiküldöttei már 1907-ben Düsseldorfban és az ezévi zürichi kongresszuson képviseltek!, hogy t. i. a szabadalom nemgyakóriásának szankciója a kényszerengedély és nem a megvonás, mely csak a belföldi gyakorlásnak a szabadalom é,s a kényszerengedély tulajdonosa állal elkövetett kijátszana esetében mondható ki. - Ugyancsak a magyar álláspontnak és külöuösen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felfogásántik felel meg- az a határozat, amellyel a defenzív védjegyek institúciójának törlési indítványa, illetve a. védjegyeknek kötelező alkalmazása elvettetett. — A 5-bis cikkben kötelezték magukat ii szerződő országok, hogy a szabadalmak után fizetendő esedékes díjak befizetésére vagy legalább hat havi haladékot adnak, vagy lehetővé teszik a réstituMo in integrum-ot. Mindkét, eljárási mód részleteinek megállapítása .a nemzeti törvényhozási.knak tartatolt fenn. II. Madridi egyezmény. Ezen egyezmény 4. cikkének 2. bekezdése szerinl minden nemzetközileg bejegyzett védjegy a párizsi egyezmény 4. cikkében megállapított elsőbbséget élvezi anélkül, hogy a párizsi egyezmény 4. cikkének il) pontjában foglalt határozmányoknak eleget kellene lenni. Egészen új határoznianyokat tartalmaznak a S. cikknek 2—5. bekezdései, melyek a következők: A védjegy nemzelközi bein jst roinozásáuak dija az. első védjegyért százötven svájci Frank és minden további, az első védjeggyel egyidejűleg bejelentett védjegyért száz svájci frank. Ha az. árujegyzék több mint száz szót tartalmaz, a belajstromozást csak akkor foganatosítják, ha a végrehajtási rendelésben megállapított pótdíjai befizetik. A !). cikk kimondja, hogy a 9. és 9-bis cikkekben a védjegyek átruházására vonatkozó rendelkezések m'iu másítják meg azon országok törvényeit, melyeikiben a védjegyek csak a vállalattal együtt ruházhatók ál. (—sz.) Joggyakorlat 1. Az üzleti verseny terén analóg esetek nincsenek. Az üzleti verseny mindenkor a konkrét esel ténykörülményeinek a mérlegelése alapján bírálandó. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának zsűrije hangsúlyozza, hogy a megítélése alá bocsátott konkrét esetekben a panasz tárgyává tetl Üzlet?, magatartási, üzleti eljárást mindenkor a konkrét esetek ténykörülményeinek a mérlegelése alapján és a panaszban előadott lényállítások valódiságának feltételezése mellett tartja megengedettnek avagy az üzleti tisztességbe ütköző magatartásnak, meg- nem engedett üzleti eljárásnak. A zsűri tehát nem magát az üzleti eljárást, magatartást tekinti általánosságban megengedettnek vagy az üzleti tisztességbe ütköző magatartásnak. Lehet ugyanis a konkrét eset körülményei közt meg nem engedeti az olyan magatartás, amely mas körülmények között megengedeti és így, ha nem magára az esel körülményeire helyezzük a fősúlyt, hanem .i cselekményt, az üzleti eljárást minősítjük meg vagy meg nem engedettnek a zsűri megítélései elvi jelentőségű megállapítások, illetve döntések erejével hatnak, holott a zsűri hangsúlyozottan ama egyértelmű felfogásának ad kifejezési, hogy az üzleti verseny terén analóg- esetek nincsenek, a sokszor azonosnak látszó cselekmények is az eset konkrét mérlegelése alapján mas és más megítélést eredményezhetnek. Mindenkor a konkrét eset körülményei, a mindennapi élet tapasztalatai, a forgalmi élet jelenségei adják a helyes utasítást. A zsűri megítéléseinél különös figyelemmel tekint arra. hogy a vásárlóközönség- a kellő szakismeretekkel nem rendelkezik,