Iparjogi szemle, 1926 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1926 / 1. szám - Hágai Nemzetközi Iparjogvédelmi Konferencia

Budapest, 1926 január XX. évfolyam, 1. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, mint a „MAGYAR GYÁRIPAR" J ..IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tagja rendes melleklete. W 'K "W" ~W" • ^ lagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: DR BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFÓN : 64-01, 123-18 Hágai Nemzetközi Iparjogvédelmi Konferencia KELEMEN ISTVÁN jelentéséből Már hírt adtunk arról ;i kiváló és eredményes munkáról, amelyet egyesületünk kiküldöttei: Pompéry Ele dér, a m. kir. szabadalmi bíróság illusztris elnöke és Kelemen István szab. ügyvivő a hágai konferencián kifej tettek, továbbá arró] a lelkes ünneplésről, amelyben egyesületünk őket, nemkülönben belátihi HIHIHI Zoltán dr.-í, brüsszeli kiküldöttünket részesí­tette. Ezúttal Kelemen István jelentése nyomán igen rövid vonásokban érintjük M konferencia Pontosabb határozatait I. Párizsi egyezmény. Az elsőbbség kérdésében a holland kormány és a Hí vni Nemzetközi Iroda által a kaníferoneia élé terjesztett javaslat az egyezmény 4. cikkének 1. és 2. bekezdése között fennálló ellenmondást a ..harmadik személyek jogainak tentartásával" szavaknak törlésével akarta kiküszöbölni, ami tulajdonképpen az egységes bejelentési területnek statuálását jelentette volna. Hogy eziránt semmi kétsé»- se maradjon fenn, a javaslat ex­pressis verbis is ki akarta mondatni, hogy az elsőbbségi és a beadási nap között, harmadik személyek részéről „személyes tulajdon" nem szerezhető. Minthogy Magyarországnak állás­pomtja ezen kérdésben már a zürichi és berni kongresszus al­kalmával ismeretessé váll. a konferenciái] a mi kiküldöttjeink erős enptatio henevolenliae liek voltak kitéve, mely azonban egyetlenegy nyomás érvei sem tudott (elhozni a mi felfogá­sunk helyessége ellen. A szavazás eredményé következtében a javaslat levétetett a napirendről és az egyezmény 4. cikke mostani szövegezésé­ben változatlanul meghagyatott. Azt ÍI javaslatot, hogy az elsőbbségi határidő tizennyolc hónap tegyen a szabadalmi és a használati mintabejelentések tekintetében, a konferencia nem fogadta el, ellenben beiktalta az egyezménybe a bal havi határidőt (négy helyett) az ízlés­ininták, modellek és véd jegyek tekintetében. Elismerte továbbá a konferencia a többszörös elsőbbséget nem engedélyező orszá­gok szabadalmi hatóságainak azt a jogát, hogy u bejelentői bejelentésének megoszlására utasítsák, amikor az is kimonda­tott, hogy a. bejentést. ezen megoszlás meg nem ejtése miatt elutasítani nemi lehet. Az ily mego-ztoll bejelentések beadási najpja gyanánt az eredeti beadás napja tekintendő. — A szaba­dalmak gyakorlási kényszere tekintetében az egyezmény ">• cikkében az az álláspont jutott teljes elismerésre, melyei egye­sületünk kiküldöttei már 1907-ben Düsseldorfban és az ezévi zürichi kongresszuson képviseltek!, hogy t. i. a szabadalom nemgyakóriásának szankciója a kényszerengedély és nem a megvonás, mely csak a belföldi gyakorlásnak a szabadalom é,s a kényszerengedély tulajdonosa állal elkövetett kijátszana esetében mondható ki. - Ugyancsak a magyar álláspontnak és külöuösen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara felfogásá­ntik felel meg- az a határozat, amellyel a defenzív védjegyek institúciójának törlési indítványa, illetve a. védjegyeknek kö­telező alkalmazása elvettetett. — A 5-bis cikkben kötelezték ma­gukat ii szerződő országok, hogy a szabadalmak után fizetendő esedékes díjak befizetésére vagy legalább hat havi haladékot adnak, vagy lehetővé teszik a réstituMo in integrum-ot. Mind­két, eljárási mód részleteinek megállapítása .a nemzeti törvény­hozási.knak tartatolt fenn. II. Madridi egyezmény. Ezen egyezmény 4. cikkének 2. bekezdése szerinl minden nemzetközileg bejegyzett védjegy a párizsi egyezmény 4. cik­kében megállapított elsőbbséget élvezi anélkül, hogy a párizsi egyezmény 4. cikkének il) pontjában foglalt határozmányok­nak eleget kellene lenni. Egészen új határoznianyokat tartalmaznak a S. cikknek 2—5. bekezdései, melyek a következők: A védjegy nemzelközi bein jst roinozásáuak dija az. első védjegyért százötven svájci Frank és minden további, az első védjeggyel egyidejűleg be­jelentett védjegyért száz svájci frank. Ha az. árujegyzék több mint száz szót tartalmaz, a be­lajstromozást csak akkor foganatosítják, ha a végrehaj­tási rendelésben megállapított pótdíjai befizetik. A !). cikk kimondja, hogy a 9. és 9-bis cikkekben a védjegyek átruhá­zására vonatkozó rendelkezések m'iu másítják meg azon orszá­gok törvényeit, melyeikiben a védjegyek csak a vállalattal együtt ruházhatók ál. (—sz.) Joggyakorlat 1. Az üzleti verseny terén analóg esetek nincsenek. Az üzleti verseny mindenkor a konkrét esel ténykörülményeinek a mérlegelése alapján bírálandó. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának zsűrije hangsúlyozza, hogy a megítélése alá bocsátott konkrét esetekben a panasz tárgyává tetl Üzlet?, magatartási, üzleti eljárást mindenkor a konkrét esetek tény­körülményeinek a mérlegelése alapján és a panaszban elő­adott lényállítások valódiságának feltételezése mellett tartja megengedettnek avagy az üzleti tisztességbe ütköző maga­tartásnak, meg- nem engedett üzleti eljárásnak. A zsűri tehát nem magát az üzleti eljárást, magatartást tekinti általános­ságban megengedettnek vagy az üzleti tisztességbe ütköző magatartásnak. Lehet ugyanis a konkrét eset körülményei közt meg nem engedeti az olyan magatartás, amely mas körülmények között megengedeti és így, ha nem magára az esel körülményeire helyezzük a fősúlyt, hanem .i cselek­ményt, az üzleti eljárást minősítjük meg vagy meg nem engedettnek a zsűri megítélései elvi jelentőségű megállapí­tások, illetve döntések erejével hatnak, holott a zsűri hang­súlyozottan ama egyértelmű felfogásának ad kifejezési, hogy az üzleti verseny terén analóg- esetek nincsenek, a sokszor azonosnak látszó cselekmények is az eset konkrét mérlegelése alapján mas és más megítélést eredményezhetnek. Mindenkor a konkrét eset körülményei, a mindennapi élet tapasztalatai, a forgalmi élet jelenségei adják a helyes utasítást. A zsűri megítéléseinél különös figyelemmel tekint arra. hogy a vásárlóközönség- a kellő szakismeretekkel nem rendelkezik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom