Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 10. szám

Budapest, 1925 december XIX. évfolyam, 10. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, i „MAGYAR GYÁRIPAR" / „ÍPARJOGVÉDEI.MI EGYESÜLET" tagjai rendes melléklete. *-m* j^^w _ _ -w w im tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZ KY UCCA 49 - TELEFÓN : 64-01, 123-18 Kamarai Választott Bíróság bármilyen természetű vitás ügyek elintézésére A háború és a gazdasági ('•lelnek azzal együtt járó megrázkódtatása ;i vitás kérdések egész.tömegét vetette felszínre. E peres kérdések zöme a kereskedelmi forgalomból származik és természeténél fogva inkább való kereskedelmi választott bíróság, mint a rendes bíróságok döntése alá és amellett ezeknek az ügyeknek aagyrésze haladéktalanul elintézést igényel. Ám az ügyek ilyen gyors elintézése a rendes bírói eljárásban mai-a rendszerint két Fokú fellebbvítel és a perrend formaságai következtében is alig vihető keresz tül. Emellett ezen ügyek elbírálása nem annyira .jogászi képzettségét, mint kereskedői tapasztalatokat igényel és oly egyének közreműködését, akik az ipar és kereskedelem technikájába beleélték magukat, akik ismerik az ügyfeleket és azok üzleti szokásait, ismerik az ánit, ismerik az árakat is. így a legtöbb esetben feleslegessé teszi nemcsak szakértők meghallgatásárt, hanem az elintézést késleltető egyéb bizonyítékok felvételét is. A törvény által a feleknek bizlosított ez a szabad ság lehetővé teszi, hogy a felek nagymértékben éljenek a választól! bíróság kikötésének jogával. A választott bíróság tehát éppen annak az egy ügynek elintézése céljából ülvén össze, az elképzelhető legrövidebb idő alatt hozhat ítéletet, továbbá a felek a választott bírósággal személyesen és közvetlenül tárgyalhatnak, vagy tehetségük szerint ügyvédei bízhatnak meg képviseltelésükkel. A felek nincsenek kitéve annak, hogy a választott bíróság ügyükei félreteszi azért, mert más ügygyei vaunak elfoglalva, amint ez a rendes bíróságnál előfordul; és végül a választott bíróság az eljárás módozatait a felekkel egyetértőleg és a felek kívánságaihoz képest állapítja meg és semmi irányban sincs any nyi alakiságokhoz kötve, mint a rendes bíróság. A írlek tehát a választót! bírósággal és annak hígjaival sokkal közvetlenebbül érintkezhetnek, mint az a rendes bíróságnál lehetséges. Mindezekéi az előnyöket szem előtt tartva, csak csodálkoznunk kell azon, hogy a lelek oly ritkán fordul-' nak ebez az intézményhez, holott lehetővé teszi, hogy vitás ügyükben néhány nap, esetleg néhány óra alatt éppen oly jogerős, megtámadhatallan és végrehajtó ítéletet nyerjenek, mintha azt a kir. Kúria hozta volna. Az ok. hogy nálunk az érdekeltek oly ritkán fordulnák választott bírósághoz — úgy véljük, — főképp abban rejíik, hogy kereskedőink és iparosaink ezt az intézményt kellőképpen nem ismerik. Erre való tekintetté] és a dolognak fentebb kifejtett rendkívüli sürgősségére, továbbá tekintetfel a szabad érdekképviseletek versenyt örekvéseire egyrészről, végül tekintettel arra is. hogy inkább remélhető a törvényhozástól egy kiváltságos helyzetet nyújtó törvény, ha e választott bíróság az általános szabályok alapján egy ideig már működött, csak helycselnők, ha a kamara, mellőzve egy speciális törvény alkotása iránti felterjesztést, mindenekelőtl a kamarai választott bíróság: szervezetét az új Polgári Perrendtartáshoz sí múlva alkotná meg. (sz.) Az Iparjogvédelmi Egyesület teljes ülése Egyesületünk dr. Baumgarten Nándor elnök elnökLéséve] teljes illést tartott. A/, elnök elismeréssé] emlékezett meg a legutóbb lefolyt zürichi, brüsszeli és hágai konferenciákról, amelyeken az iparvédelmi kérdésekre kihat) nagyfontosságú döntéseket hoztak és megköszönte Pompérft Elemérnek, belatini Braun Zoltán dr-nak és Kelemen Istvánnak, az egyesület kiküldötteinek értékes munkáját. A/, egyesület a nemzetközi ipar jogvédelmi intézmények tanulmányozása céljából külön szakcsoportot küldölt ki, melynek elnökévé Fodor Ármin dr. kúriai tanácselnököt, alelnökévé pedig belátini Braun Zoltán dr-t és Kelemen István! választotta meg. Az elnök még széles keretek között megvonta az egyesület programját, amelyben a hiányos iparjogvédelmi kodiftkáclók revíziója foglal helyet és különösen a szabadalmi, a védjegy és a szerzői jog védelmének reformját említette azok között a kérdések között, amelyekkel az egyesületnek sürgősen foglalkoznia kell.