Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 5. szám

20 IPAEJOGI SZEMLE műterembe (alperes volt lakásába és műtermébe) beköl­tözött, alperes a keresethez csatolt „Figyelmeztetés"-Ttok címzett, feltűnő nagy betűkkel írott táblákat helyezett el kirakatában és pedig egyiket zöld, a másikat piros színben. A Választott Bíróság mindenekelőtt megáll a­pítja, hogy a panasz tárgyává tett két figyelmeztető nyomtatvány (hirdetmény) alkalmas arra, hogy a vevő­ket a felperestől el és a alpereshez vonja; a Választott Bíróság megállapítja továbbá, hogy az alperes másfél évig a kirakatot csakis fényképek elhelyezésére hasz­nálta és csak akkor, amikor felperes, mint versenytárs költözött be abba a lakásba és műterembe, függesztette ki a panasz tárgyává tett figyelmeztető hirdetéseket. A Választott Bíróság alperes e magatartásában az 1923. V. tc. 1. §-ába ütköző oly cselekményt lát, mely a tisz­tességtelen verseny tényálladékát kimeríti. Annál is inkább, mivel a vörös hirdetményben alperes a vevőket mintegy óva inti attól, hogy felpereshez menjenek, a zöld színű hirdetményben pedig a „legolcsóbb és szen­zációs ár"-ként feltüntetett árakkal nyilván felperest, mint versenytársát, szabad kereskedelmi tevékenységé­nek a kifejtésében meg vem engedett eszközökkel igye­kezett befolyásolni. Ennélfogva az a kérdés, vájjon a zöld hirdetésben jelzett árakért tényleg lehet-e az ott említett fényképeket előállítani, mint -nem ügydöntő, elbírálást nem igényel. (Bpkam. Vál. Bír. 7849—1925.) 70. Az a körülmény, hogy a versenytárs olcsóbban adja el áruját, a szabad versenynek csak egy megenge­dett gyakorlása. A kamara nézete szerint az a körül­mény, hogy a nagykereskedő detailban a feldolgozó asztalosiparosnak 20%-kal olcsóbbal) kínálja vételre táblaüvegeit, mint bármely cég, az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. Az árak leszorítása egymagában véve még nem ütközik az üz­leti tisztességbe, illetve általában a jó erkölcsbe. A sza­bad verseny a versenytárs tetszésére bízza, hogy mily áron adja el áruját. Az a körülmény, hogy a verseny­társ vevők szerzése céljából olcsóbban adja el áruját, a szabad versenynek csak egy megengedett gyakorlása, hacsak versenytárs az árut jó erkölcsbe ütköző módon nem szerezte. A vásárlók előnybe részesítése még nem tisztességtelen eljárás. (Bpkam-Jury 11.154—1925.) 71. „Gazdák Biztosító Szövetkezete" és „Unió Gazda­biztosító Rt." cégszövegek megtévesztő hasonlóságát^ a kamara nem állapítja meg, amennyiben a. yersenyvál­Iálatok alkalmazottai részéről mégis visszaélések követ­hetnének el oly irányban, hogy a versenyvállalatok al­kalmazottai számítva a gazdák járatlanságára és hiszé­keny'ségére, a gazdákat megtévesszék és alperes válla­latát, mint felperesi vállalatot tüntessék fel, a kamara nézete szerint annak oka nem a szembenálló cégszöve­gek hasonlóságában, hanem az alkalmazottak vissza­élésében keresendő. A „Gazdák Biztosító", illetve „Gazdabiztosító" megjelölések, cégtoldatok, a gazdatár­sadalom biztosítására alakult vállalatok cégszövegében, amennyiben egyéb toldatokkal (szöveggel) kapcsolatban nyernek alkalmazást, az üzleti itsztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehetők. Nagyon természetes, hogy amennyiben beigazolást nyer, hogy a „Gazdák Biztosító" stb. elnevezés a gazdatársadalomban határo­zottan a felperesi vállalatra utal, alatta a felperesi vál­lalatot ismerik, úgy az alperesi cégszövegből a „Gazda­biztosító" megjelölésnek a kiemelése a szembenálló vál­lalatok felcserélésére vezethet. (Bpkam-Júry. 7326—1925-) Külföldi joggyakorlat 72—80. Az Északamerikai Egyesült-Államok joggya­korlata. „Lucona", a Lucon földrajzi megjelölésből az „a" hozzáadásával alkotott szó. Egy betű még nem változ­tatja meg- annak földrajzi karakterét és így egy üzletember által kizárólagos használati joggal véd­jegyként le nem foglalható. — „Métered Mail" bélyegzés céljára szolgáló gépeken általánosan használatos áru­megjelölés. — „Dreamland" — „Dreams" csokoládéáruk megjelölésére megtévesztő módon hasonló védjegyek. A későbben lajstromozott Dreamland szóvédjegy tör­lése elrendeltetett. — A védjegy adás-vétel tárgyát nem képezheti. A védjegyet vállalat nélkül átvevő vállal­kozó a jogelőd védjegyjogait (elsőbbség, előző haszná­lat stb.) a maga javára nem érvényesítheti. — „Rádium" és „Radio", „Poro" és „Pompo" hasonló hangzásuk és grafikai megjelenésükre való tekintettel hasonló véd­jegyek. — „ÍVo Dope", „Neversail" takarmányfélékre, „Felt Letz" edényekre, „Antiaqua" cemetárukra minőség­jelző és így védjegyként nem szerepelhet. 81—87. Németország 20.000 aranymárka pénzbünte­tésre ítélte a Németországban készült likőrárut „Distille­erdery C", „Amsterdam" „D. C, Amsterdam" feliratok­kal forgalomba hozó német likőrgyárost. — „Degea" — „Teageh" hasonló védjegyek. A védjegyek hasonlóságá­nak az elbírálásánál a hangzás, értelem és a .grafikai me'gjelenés hasonlósága mérlegelendő. Ha ezen kel­lékek közül csupán egy is adva van, a hasonlóság meg­állapítandó. (Rg.) Az általánosan ismert Pioto szóvéd­jegyet más versenytárs sürgönyeimként nem használ­hat. (Rg.) „O. S. Automcter Eduárd Seignol", „OSA Apparate-Gesellschaft m. b. H." megtévesztő módon hasonló cégek. Különös tekintet lel arra, hogy az O. S. személynév rövidítésé és e jelzés a forgalmi körökben általánosan ismert. — „Franké & Laube" — „Rudolf Fanke" (früher Fanke & Laube, Weiterführung des Betriebes Franké & Laube). Az utóbbi cégtmagyaráza­tok a likvidáló Franké & Laube örököseire nézve sérel­mesek. A céghez való jogot a név viselője nem veszti el, ha házasság folytán férjének nevét viseli és így az örökösöknek jogosult ama panaszuk, hogy a Rudolf Franké cég által a céggel kapcsolatban alkalmazott magyarázatok a likvidálás kedvező eredményét káro­san befolyásolják. (Rg.) Gebr. Kaufmann Mörs — „Gebr. Kaufmann Nachf. Meerbeck-Mörs" hasonló cégmegjelö­lések. A Nachf. és Meerbeck mint általánosan haszná­latos kitétel és helymegjelölés a cégnek megkülönböz­tető erőt még nem ad. — „Onkel" — „Onkel Doktor" ha­sonló védjegyek. Nem helytálló alperes ama védekezése, hogy „Onkel Doktor" szabadjelzés. Hasonló felfogás érvényesült a „Doktor Faust", „Doktor Klaus", „Doktor Bartolo", Doktor Eisenbart", „Fraulein Doktor" szóvéd­jegyek törvényes védjegyoltalmának az elbírálásánál. — Kávé, kávépótlék és tea, gyümölcsíz és sütőpor ha­sonló áruk a védjegyjog szempontjából. A német Pa­tentamt a hasonlóság elbírálásánál figyelemmel volt arra, hogy a kérdéses áruk ugyanazon üzletben árusít­tatnak és így a megtévesztés lehetősége adva van. A kö­zönség abban a feltevésben élhet, hogy az áruk ugyan­abból a vállalatból származnak. Gümisarok és cipőáruk az áruk természetét és rendeltetését te­kintve nem hasonló áruk, míg a gumitalp és cipőáruk védjegyeinek az összetévesztési lehető­sége már feltehető. — Szanatórium a védjegyjog szempontjából nem tekinthető üzleti vállalatnak, vag-yis oly vállalatnak, amely áruk forgalomba ho­zatalával, illetve előállításával üzletszerűen foglalkozik. A szanatórium vezető orvosának. felügyelete alatt ké­szült orvosi recept, ruháknak, kezelés alatt álló betegek és látog-atók részére történő kiadása, kölcsönzése még nem fedi a védjegyes vállalat fogalmát A német Patent­amt a „dr. Lahmanns Sanatoriüm-Wieser Hirsch" fel­iratot tartalmazó és egy szarvast ábrázoló védjegy tör­vényes oltalmát a védjeg-yjog alapján megtagadta. — „Odol (Odolwerke) egyeduralma. Az elberfeldi Lan­desgericht az „Odol" szómegjelölés évtizedes reklámte­vékenységére való tekintettel e szónak a védjegy ol­talmi erején túlmenő jelentőséget tulajdonít, olyany­nyira, hogy annak más vállalkozó által történő haszná­lata alkalmas lehet arra, hogy a fogyasztó közönségben azt a hiedelmet keltse, hogy az „Odol" védjegyes válla­latidból kikerülő árukkal álVszemben. Kii „Odol" ímeg-jelö­lés jó hírneve és általánosan ismert volta az általa meg­jelölt áruknak megkülönböztetett értéket ad és így fel­tehető, hogy e megjelölésnek más árukon történő mind általánosabb használata károsan befolyásolhatja az „Odol" név jó hangzását és előkelő pozícióját Az emlí­tett okoknál fogva a német bíróság az „Odol" névnek fémárukon történő használatát az „Odol" védjegytulaj­donosának az érdekeire nézve sérelmesnek tartja. A kü­lönböző vállalatoknak, úgymond, elegendő szókincs áll rendelkezésére és így az üzleti tisztesség szempontiából is kifogás tárgyává tehető, a kereskedő és iparos társak ama eljárása, hogy már jól bevezetett, mások által kreált szavakat a maguk javára védjegyként belajstro­mozzák. E magatartás ugyanis kétségkívül arra vezet­hető vissza, hogy a védjegytulajdonos a közismert, jó hangzású és jól bevezetett név felvétele által a maga üzleti tevékenységét igyekszik megkönnyíteni. „UJSAGUZEM" könyvkiadó és nyomda rt., Budapest, VIII., Rökk Szilárd ucca I. Üzemvezető : Gunesch György.

Next

/
Oldalképek
Tartalom