Iparjogi szemle, 1925 (19. évfolyam, 1-10. szám)

1925 / 4. szám

Budapest, 1925 június XIX. évfolyam, 4. szám IPARJOGI SZEMLE Megjelenik minden hó 1-én, nt a „M AGYAR GYÁRIPAR" ~~ / * " „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" tajjja rendes melléklete. ^BV W ^B. ~VT TST „ _ tagsági járulékul kapják. Az eszmei javak, az üzleti tisztesség, szabadalmi-, védjegy-, minta-, szerzői-, név- és cégjog oltalmát szolgáló folyóirat AZ „IPARJOGVÉDELMI EGYESÜLET" KÖZLÖNYE Szerkesztik: D«- BÁNYÁSZ JENŐ, az egyesület főtitkára, DR FAZEKAS OSZKÁR, az egyesület ügyvezető alelnöke SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST VI, PODMANICZKY UCCA 49 — TELEFON : 64-01, 123-18 A név, cég, védjegy és vállalati ismertetőjel kolliziója*) Dr. Schuster Rudolf előadása A név, eég és védjegy mint különös jogtárgyak részesülnek védelemben. A védelem köre sok tekintetben azonos, mert e jogtárgyak mind az ú. n. személyiségi jogok közé tartoznak. Az oltalmi körök hol egymást fedők, hol egymást metszők és hol egymáson kívül esők. Kolliziók könnyen előállhatnak. E kolliziós esetek helyes megoldása céljából néhány alapfeltétellel kell tisztába jönnünk. A névjogot magánjogunk és részben büntetőjogszabály is megfelelő oltalomban részesíti. Egy további szabály, mely a névjogai védi, a keresk. törv. 24. §-a, amely világosan rendeli, hogy az, aki „jogaiban'" — tehát pl. névjogában — sértve érzi magát, keresettel élhet az ellen, aki nevét jogosulatlanul használja, cégében. További védelmet nyújtanak a névnek a védjegytörvények. — A nóv oltalma abban áll, hogy a sértett fél eltiltást, illetve a védjegy törléséi kérheti, esetleg bűnvádi panaszt emelhet. Végül oltalmat nyújtanak a névnek a tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) 7., 8., 9. §-ai. A céget elsősorban a keresk. törv. (Kt.) védi. Ennek 21. §-a szabályozna a peren kívüli eljárás rendén hivatalból nyújtandó oltalmat. Fontosabb azonban az az oltalom, amelyet a cégnek a Kt. 24. §-a nyújt. Eszerint ugyanis az, aki valamely cég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, követelhet keresettel a használattól való eltiltást és kártérítést. E § alapján fellépnél bárki. Ide kell sorolni a cégnek sürgöny címként való használatát is. A céget védik a Kt. on kívül az áruvédjegyről rendelkező törvények is. Végül oltalmat nyújt a cégntek a Tvt., amely a Kt. által nyújtott oltalmi kört igen üdvösen tágítja. Az árujegy, vagy védjegy oltalmáról elsősorban a védjegyekről szóló törvények gondoskodnak. Egy további törvény, a tisztességtelen verseny leküzdéséi célzó törvény, különösen annak 7., 8., 9. §-ai. A vállalatai; 'ismertető jele jogrendszerünkben ha nem is új, mégis oly jogtárgy, amely eddig nálunk vagy fogyatékos, vagy semmi jogvédelemben nem részesül. Ezért a Tvt. itt is igen lényeges hiányt pótol a 7., 8., 9. § rendelkezései által. Oltalmat riyujl még akkor is, ha a visszaélő használata egyébként jogos ugyan, de oly módon történik, hogy az összetévesztés veszélye fennforog. Igen fontos, hogy az illető ismertetőjel megkülönböztetésre alkalmas legyen és hogy megkülönböztető *) Kivonatos ismerteiét'. hatálya legyen, ő maga ki kell. hogy vívja magának az individualizálási erőt. Ami már most. az elöállható kolliziók kérdését illeti, itt főleg a következőkre lehet gondolnunk: Ha az A. cégét a B. saját áruinak a megjelölésére használja, melyik törvény nyújt ^4.-uak védelmet? A keresk. törvény nem, mivel állandó gyakorlat, hogy ez nem cégbitorlás. De védelmet nyújt a védjegytörvény (1921: XXII. 7. §j; úgyhogy itt tulajdonképpen kollizió nincsen. Ha valaki saját cégét védjegyül is használja, jogosítva van-e egy teljesen azonos cégű vállalat saját cégét (mely tehát egyszersmind a másiknak is cége) áruinak megjelölésére használni"? Nem védi-e ezt a védjegytörvény 5. §-a, amely szerint valamely védjegy lajstromozása nem akadálya annak, hogy saját nevét vagy céget áruk megjelölésére használhassa. Erre az 5. §-ra, amely a védjegy oltalmi körének korlátozását tartalmazza, csak annyiban hivatkozhatik, amennyiben a használat — tehát az árunak a cégével való megjelölése — nem lehet védjegykénti használat. Mindenki szabadon választhatja védjegyét, ha azonban valamely védjegy idegen céget tüntet fel, ez már törlési alap. Itt a védjegynek engednie kell a cégjognak. Továbbá választhat-e valaki mayának oly céget, mely a másnak belajstromozott védjegyével azonos? Itt különbség teendő a cég nélkülözhetetlen és nélkülözhető részei között. Ha a cégnek cégjogilag nélkülözhető részét alkalmazza a versenytárs a már korábban belajstromozott védjegyében, ez utóbbi kérheti annak a cégrésznek törlését (a cégbíróságnál). E kérdés különben igen kényes, de a német gyakorlat szerint ily esetben rendszerint a véd jegytulajdonos részesül oltalomban. így a német bíróság „Kyriassi testvérek" cég bejegyzését mint „Kyriass'i Fréres" megtagadta, mert az utóbbi egy előzőleg belajstromozott védjegy alkatrészét képezte. Szintúgy mivel a „Satvator" őszi sörre mint védjegy be volt lajstromozva, nem engedélyezték más vállalatnak a „Salvator sörfőző" céget. Több kolliziós esetnél mindjobban kidomborodik az az irány, hogy a névvel való kolliziók eseteinél a nérjog mindenei; felelt oltalomban részesítendő, mégpedig az anyagi magánjogi szabályai; alapján (holott lehetne 1>1. a Tvt. stb. alapján is oltalmat nyújtani). Pl. egy hollandiai csokoládé gyár „Kvatta" elnevezését egy németországi cég vaj-üzletének a megjelölésére védjegyként be akarta lajstromoztatni. Ettől eltiltotta a német Reichsgerichl és pedig kizárólag a német pl!;. 12 $ (névjog) alapján, amely szerint már létező nevet ha a használat jogos érdeket sért, jogosulatlanul senki más nem használhat. Előadásának befejező szavaiban hangoztatta ama vezető gondolatot, hogy még a saját nevét son használhatja az, aki azt vállalata körében úgy használja, hogy