Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Konszernjogi kérdések

<J2 SZEMLE Kereskedő legyen-e a mezőgazdasági termelőszövetkezet ? A fenti cím alatt írt komoly tanulmányt ifj. Gébért József dr. miniszteri titkár úr a „Mezőgazdasági Közlöny" 1943. évi 12. számában. A tanulmány végső konklúziója az, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezteket külön jogi szabályozás alá kellene helyezni és ezzel a szövetkezeti intézmény egységét meg kellene osztani olyan módon, hogy a „többic< szövetkezet megmaradna kereskedőnek, a mezőgazdasági szövetkezet ellenben nem: Ez utóbbi (fűszerpaprika, rizs, gyógy- és iparnövény, magtermelő, tej, állattenyésztő, méhész, halász, mezőgazdasági gép, földbérlő stb.) szövetkezeteknek szervezése, irányítása és érdekvédelme a mezőgazdasági kamara feladata volna. Ennek a konklúziónak alátámasztása érdekében Gébért rámutat arra is, hogy a külföldi jogfejlődés kiveszi a szövetkezeteket a kereskedelmi társaságok sorából. Ez a külföldi példa indított engem arra, hogy necsak itthon, hanem külföldön is szót emeljek az ellen a szövetkezeti mozgalmat létgyökerében támadó és veszélyeztető tendencia ellen, amely a szövetkezetet ki akarja emelni abból a jogi kategóriából, amelyben ez a gazdasági intézmény kibontakozott és megerősödött és át akarja helyezni egy másik jogi kategóriába vagy a nagy bizonytalanságba.1 És erre a bizonytalanságra akarom elsősorban felhívni a cikkíró úr szíves figyelmét. ' Ő azt óhajtja, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet ne legyen kereskedelmi társaság. Elmulasztja azonban megmondani, hogy akkor hát mi legyen. Magánjogi társaság vagy gazdasági szakegyesület? Avagy ő is arra az útra kíván léoni, mint a svájci és olasz legújabb szövetkezeti jogok, amelyek — amidőn kiemelik a szövetkezetet a kereskedelmi társaságok sorából — jogilag semmitmondó kategóriában („Vereinigung", „impresa") állapítják meg a szövetkezet „genus proximumát". Reábízva ezzel a bírói gyakorlatra, hogy az döntse el a jogi kategorizálást; de egyúttal en bloc kiterjesztve erre a nem kereskedelmi társaság jellegű „szövetkezetre" a kereskedelmi társaságokra érvényes jogszabályok nagy részét. Gébért József tehát nem egész precízen tette fel a kérdést. Nem arról van szó az ő konklúziójában, hogy kereskedelmi társaság legyen-e a termelőszövetkezet. Hanem arról, hogy megmaradjon-e szövetkezetnek? Hiszen ő sem akarja a szövetkezetek túlnyomó részét kivenni a kereskedelmi jog szabályozása alól; ő sem akarja hatályon kívül helyezni a kereskedelmi töri V. ö. Magyar Jogi Szemle 1943 január 1. szám, Gazdasági Jog 1943 január 1. szám, Magyar Szövetkezés 1942 december 15-i szám.