Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Konszernjogi kérdések

82 monopolizálása. De nyilván ugyanez a cél vezeti a vertikális konszernt is, ezért kapcsolja össze a termelés és áruszállítás összes fázisát felölelő vállalatokat a nyersanyagtermelő válla­lattól a kész árut fuvarozó vállalatig, hogy a piacon hors con­cours lehessen. Arra a végeredményre jutunk ebből, hogy a kartell, tröszt és konszern definíciói légüres térben mozognak, azok ily vegy­tiszta alakban a valóságos életben nem fordulnak elő s így nem is szolgálhatják a gyakorlati élet céljait. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a magyar kartelitörvény, amely nemcsak kartell­megállapodásról, hanem határozatról is beszél és nemcsak a kartellt, hanem a más hasonló célú jogviszonyt is említi, 6. §-ában pedi^ a megállapodás és határozat fogalmán túlme­nően minden olyan tevékenységet vagy magatartást is a tör­vény rendelkezési körébe utal, amely az ott körülírt célt szol­gálja. Rendelkezései tehát egyaránt érintik nemcsak a kartelle­ket, hanem a trösztöket és konszerneket is. Minthogy a vállalati tömörülések rúgója, mint előbb ki­fejtettem, minden esetben ugyanaz, a gyakorlati életben nem tudjuk azokat egymástól elválasztani az irodalomban kialakult definíciók segítségével. Azt hiszem, csak úgy boldogulhatunk ezen a téren, ha abból indulunk ki, hogy nem három különböző jelenségről, hanem ugyanazon jelenségnek három különböző szempontból való szemléletéről van szó. A kartell, konszern és tröszt tehát ugyanaz a jelenség, mert mind a három esetben vállalatok tömörüléséről van szó hatalmi törekvéseik megvaló­sítása érdekében. A három különböző elnevezés csak ugyan­azon fogalomnak három különböző szempontból való szemlé­letét jelenti. A kartell azt jelenti, hogy gazdaságilag többé­kevésbbé és jogilag teljesen önálló vállalatok tömörülését abból a szempontból vizsgálom, hogy többé-kevésbbé szabad akarat­elhatározásukból eredő megállapodás alapján a piac monopoli­zálására törekszenek. A konszernnél nem ez a monopolisztikus szempont lép az előtérbe, hanem az, hogy az egyik vállalat jogi önállóságának fenntartása mellett gazdasági önállóságát rész­ben vagy egészen elveszítve a másik befolyása alá kerül, úgy, hogy működésében nem elsősorban a saját céljai, hanem a fölötte uralkodó vállalat idegen céljai vezetik. A tröszt viszont oly vállalati tömörülés, amelyet a piac monopolizálása iránti törekvés és a vállalatok gazdasági önállóságának megszűnése, idegen befolyás alá kerülése egyenlő mértékben jellemez. A különböző államok törvényhozásai közül először az 1937. évi német részvénytársasági törvény foglalkozott a kon­szern definíciójának meghatározásával. Eszerint ha jogilag önálló vállalatok gazdasági célból egységes vezetés alá foglal­tatnak össze, úgy konszernt alkotnak. Továbbá konszern áll fenn akkor is, ha valamely vállalat egy másik vállalat döntő

Next

/
Oldalképek
Tartalom