Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban(Folytatás.)

48 szerűen magát a málnaszörp árát szállítja le. A fázisadó, illetve fázisadótöbblet áthárításának fenntartása ugyanis abban nyilvánul meg, hogy a 66.300/1942. K. M. számú rendeletben előírt 30%-os kötelező árengedményt a 87.000/1942. K. M. számú rendelet 23%-ra szállítja le s ebben az áthárítás bennfoglal tátik, 1942 július 26. előtti továbbeladás esetén. 1942 július 26. után történő továbbeladás esetén alperes kára pedig nem a fázisadótöbblet felmerültének, hanem a málnaszörp ára leszállításának a következménye, amit pedig felperesnek semilyen címen sem kell viselnie. Budapest, 1943 október 18. Dr. Demel Aladár, a választott bíróság elnöke, dr. Parniczky Ede és Steiner Marcel választott bírák, dr. Sebestyén Péter jogügyi titkár. (226/1943. szám.) 2. Áru kifogásolása. Ha az 'áru nem a vevő kereskedelmi telepére, hanem más helyre küldetett, úgy a tőzsdei áruüzleti szokások lf9. § b) pontja (2) bekezdésének helyes értelmezése szerint a megvizsgálás korábban való eszközlése nem zárja el a vevőt attól, hogy a kifogásolásra nyitva álló második hétköznapon belül, a kifogásolást később is eszközölhesse. A bíróság az áruüzleti szokások 49. §-a b) pontjának első bekezdését úgy értelmezi, hogy vevő a kereskedelmi telepére küldött áruk tekintetében az értesítvény vételét követő hétköznapon a kifogásolást bármikor eszközölheti. A 49. % b) pontja második bekezdésének szövegéből pedig, mely a más helyre küldött áru megvizsgálásáról és kifogásolásáról intézkedik, világosan kitűnik, hogy a kifogásolás ilyen esetben a második hétköznapon is történhet és a megvizsgálás korábban való eszközlése nem zárja el a vevőt attól, hogy a kifogásolásra nézve rendelkezésére álló második hétköznapon belül a kifogásolást később eszközölje. Nem tételezhető fel ugyanis, hogy a szokványok a 49. § (2) bekezdése esetén két hétköznapon belül a kifogásolás eszközlésére tekintet nélkül a megvizsgálás időpontjára korlátot nem kívántak szabni, ugyanakkor az első bekezdés esetében azt célozták volna, hogy az egy hétköznap — ha a vevő a megvizsgálást a nap korai óráiban eszközli — a kifogásolás eszközlésére a vevőnek teljes egészében rendelkezésére ne álljon. Ezt a következtetést alátámasztja az a meggondolás is, hogy a szokványok határozott intézkedéseinek célja a jogbiztonság minél nagyobb foka; viszont bizonytalanságot és sok esetben költséges bizonyítási eljárást idézne elő, ha a szokványok által előírt kifogásolási határidőn belül azt is vizsgálni kellene, hogy a kifogásolás a megvizsgálást nyomban követte-e. Ilyen bizonytalanság keltése a szokványoknak annál kevésbbé lehet célja, mert a kereskedelmi élet megkívánja, hogv a vevőnek az eladó érdekeit nem sértő rövid meggondolási és tudakozódási idő rendelkezésére álljon, melyen belül eldöntheti, hogy a kifogásolás érdekeinek megfelel-e. Budapest, 1943 október 19. Manovül Alfréd, a választott bíróság elnöke, Popovits Gyula és Balonyi Ágoston választott bírák, dr. Sebestyén Péter jogügyi titkár. (153/1943. szám.) Adorján Ferenc