Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A legújabb bírói joggyakorlat a magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyával kapcsolatban(Folytatás.)

43 a felek kölcsönös bizalmán alapuló természetéből következik, hogy az alkalmazott lejárt illetményszerű követelésének ki nem fizetése miatt csak akkor jogosult a szolgálati szerződést rögtöni hatállyal megszüntetni, ha a munkaadót záros határidő kitűzésével előzetesen figyelmezteti arra, hogy mulasztása esetén rögtöni kilépési jogával fog élni." (Kir. Kúria P. II. 3839/1942. sz.) 15. A rögtöni hatályú elbocsátás nincs alakszerűséghez kötve. „A rögtöni hatályú elbocsátás vagy kilépés érvényessége általában nincs ugyan meghatározott alakszerűséghez kötve, — amennyiben valami, különös jogszabály másképpen nem rendelkezik — a 787. sz. E. H. tartalma s az ezzel kapcsolatos bírói gyakorlat szerint azonban kétségtelen, hogy a szolgálati viszonynak rögtöni hatályú felbontása alkalmával a félnek erre vonatkozó elhatározását világosan kifejezésre kell juttatnia és rendszerint világosan meg kell jelölnie a felbontás okát is." (Kir. Kúria P. n. 392/1943. sz.) 16. Versenyvállalat létesítése ok az azonnali hatályú elbocsátásra. „A felperes versenyvállalatot létesített azáltal, hogy a kft-t megalapító társasági szerződésbe törzsbetétet jegyzett. A legfelsőbb bíróság megállapítja, hogy mint társasági tag a vállalat ügyeiben utasításokra jogosított taggyűlés útján befolyhatott a társaság ügyvitelére és kereskedelmi ügyleteinek kötésére. Ezzel pedig az alperesnek, mint munkaadójának bizalmával való visszaélés által annak üzleti érdekeit veszélyeztethette, mert tagsága a kereskedelmi ügyletekkel foglalkozáshoz állandó alkalmat teremtett. Ezzel szemben valamely részvénytársaság részvényesei a társasági ügyek intézésében nem mint egyesek, hanem — bizonyos korlátozásokkal — csak mint összesség vesznek részt. Okszerű ezért a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felperesnek az alperes vállalatnak tárgyával azonos gazdasági célú kft. alakulásában és fenntartásában való részvétele, az ipartörvény 94. §-ának g) és h) pontjaiban foglalt rögtöni hatályú elbocsátásra jogosító okok tényállásbeli elemeit foglalja magában." (Kir. Kúria P. II. 5252/1942.) 17. Azonnali hatályú felmondás érvényesítése a tudomásulvételtől számított 3 napon túl. Az azonnali hatályú elbocsátási ok tudomásul vételétől az elbocsátásig 5 nap telt el, a legfelsőbb bíróság mégis megállapítja a felmondás jogosságát: „Az elbocsátásban késedelmet nem lehet megállapítani, mert a vállalat létesítéséről 1941 november 27-én vagy 28-án történt tudomásszerzéstől az elbocsátás napjáig (december 2.) letelt nem túlhoszú időköz szükséges volt ahhoz, hogy az alperes a felperes társasági tagságáról tájékozódjék és ezt követően a felperes elbocsátásának lehetősége tekintetében megnyugtató jogi felvilágosítást szerezzen." (Kir. Kúria P. II. 5252/1942. sz.) (Bonyolultabb felmondási oknál a Kúria a törvényben megszabott és a joggyakorlatban általánosságban követett azonnali közléstől itt eltért.) 18. A 7777/1938. M. E. sz. rendelet azonnali hatályú elbocsátás esetére nem alkalmazható. „A hivatkozott rendelet csupán „a bevonulás ideje alatt" tiltja a rendkívüli fegyvergyakorlatra bevonult alkalmazottnak felmondással elbocsátását. Az irányadó tényállás szerint azonban a felperes 4 nappal a szolgálati jogviszonyának rögtöni hatályú meg-