Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet ügyletkorlátozó rendelkezései

28G tc. alá eső egyes vagyontárgyak elidegenítésére irányuló jogügyletei is. Ha a jogügyletet kötő és a jogügylet létesülésénél közreműködő személynek a fennebbiek szerint kell, hogyan fog s főleg hogyan tud a megkülönböztetés leglényegesebb szempontjára, t. i. nemzsidó kivételezett-e, vagy zsidó-e az elidegenítő, elzálogosító (megterhelő) fél, figyelemmel lenni. Sajnos, oly — Ahnenpass-szerű — tanúsítás, mely abszolút hatállyal eldöntené a személy e szempontbóli hovatartozandóságát és — különféle tételes szabály a saját rendelkezésének alkalmazása szempontjából különféleképpen határozván meg a zsidó fogalmát — azt, mely rendelkezés szempontjából zsidó s mely rendelkezés szempontjából nemzsidó az illető, ezidőszerint még csak intézményesítve sincs, viszont a jogügylet létesítésénél közreműködő személynek nemcsak e kérdés incidentális eldöntését, még kevésbbé ezirányú nyomozást, vizsgálatot nem lehet feladatává tenni. Másfelől — hacsak nem akarnók a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönteni — nem lehet emiatt a nemzsidók ügyleteit megnehezíteni vagy éppen megakadályozni. Ha már most a rendelet ez irányban határozott rendelkezéseket nem tartalmaz, nézetem szerint — ismét csak a logika örök törvényei nyomán — így kell a kérdést megoldani: ha az 1942:XV. tc. alá eső ingatlan most már az 1720/1944. M. E. sz. rendelet korlátai közt minden különös igazolás vagy éppen nyomozás nélkül tudvalevőleg elidegeníthető s ez ingatlanok elidegenítésénél — a r. hatálya alól ez ingatlanokat kifejezetten kiemelvén — az eddigi jogszabályok szerint ezután is elegendő az elidegenítő fél részéről tett nyilatkozat: „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az 1941 :XV. tc. 9. vagy 16. §-a értelmében nem vagyok zsidó", meg kell elégednünk egyéb ingatlan elidegenítésénél, általában ingatlanvagyon megterhelésénél, ingó elidegenítésénél vagy elzálogosításánál az elidegenítő (elzálogosító, megterhelő) részéről tett oly értelmű kijelentéssel, hogy „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az 1600/1944. M. E. sz. r. korlátozó rendelkezései alá nem esem". Bejelentés alá nem eső s így forgalmában nem korlátozott vagyontárgyak (fennebb 2. a) elidegenítése vagy elzálogosítása esetén pedig a zsidó részéről tett oly irányú nyilatkozatra van szükség, mely szerint büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy az 1600/1944. M. E. sz. r. korlátozó rendelkezései alá esik ugyan, de ez ügylet tárgya a r. 1. § 3. bek. értelmében bejelentés alá nem eső vagyonhoz tartozó. Amennyiben közkereseti, betéti és korlátolt felelősségű társaság elidegenítő, elzálogosító (megterhelő) ügyletéről van szó (13. §), a képviseletre jogosult személyek részéről megteendő nyilatkozat így szól: „Büntetőjogi felelősségünk tudatában kijelentjük, hogy a