Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - Az 1600/1944. M. E. sz. rendelet ügyletkorlátozó rendelkezései

283 rábbi szakminiszteri rendeletek pedig feltétlenül hatályon kívül lettek helyezve a 33.800/1943. Ip. M. sz. r. 3. §-ának azon két­séget nem hagyó kijelentése által, hogy ipar jogosítványt „to­vábbra is csak" miniszteri engedély alapján lehet kiadni az ott felsorolt iparokra, amiből nyilván következik, hogy más ipa­rokra esetleg korábban előírt miniszteri engedély ezentúl nem szükséges; ezt a hatályon kívül helyezést egy tisztán végre­hajtási utasítás pusztán „hiteles értelmezés" címén ki nem küszöbölheti, legfeljebb új rendelet a miniszteri engedély szük­ségét megint visszaállíthatja. De a rendelet és utasítás másik ellentéte tekintetében fel­hozott aggályomat sem tudta a hozzászólás eloszlatni. Ha ugyanis a kereskedésnél a rendelet külön kifejezetten kiemeli, hogy az iparhatóság a kamara véleményének beszerzése után köteles még a kijelölésre, illetőleg az áruval ellátható kereske­dők névjegyzékébe való felvételre hivatott hatóság határoza­tát kikérni — ebből következik, hogy a tulajdonképpeni ipa­roknál erre szükség nincs és a kamara véleménye után az iparhatóság vagy azonnal dönthet (5. §), vagy az iratokat a miniszterhez terjeszti (4. §). A végrehajtási utasítás ennek ellenére beiktatja az iparügyi miniszter ügykörébe tartozó iparoknál az anyaghivatal hozzájárulását és ennek kikérésére a kamarát kötelezi. Ilyen irányú szabályozásra azonban a ren­delet alapot nem adott, sőt inkább azt kizárni látszik. A 4. § szerint ugyanis a kamara csak abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy a jogosítvány kiadása közérdekből kívána­tos-e; tehát arra, hogy az iparost anyaggal el lehet-e látni, a rendelet szerint a kamara nem nyilatkozhatik. Ily irányú új szabályt csak az utasítás vezetett be, érdemben bizonyára helyesen, de jogalkotási szempontból tökéletlenül. így kénytelen vagyok fenntartani felfogásomat, hogy az ú. n. végrehajtási utasítás természetes kereteit túllépi, anélkül azonban, hogy a közönségre kötelező ereje lenne és hogy ren­delkeznék az új és kimerítő, áttekinthető és könnyen kezelhető szabályozás előnyeivel. Egyed István Az 160011944. M. E. sz. rendelet ügyletkorlátozó rendelkezései Az újabban, egymást követően gyors ütemben megjelenő rendeletek közt a gazdasági élet szempontjából talán a legna­gyobb jelentőségű 1600/1944. M. E. sz. r. egyebek közt a jog­ügyleti forgalmat nagy mértékben korlátozó szabályaival is igen figyelemreméltó rendelkezéseket hozott. A r. szerint ugyanis zsidók, amennyiben nem ú. n. kivételezettek — bizonyos kivételektől eltekintve — „egész vagyonuk"-hoz tartozó vagyon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom