Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - A svájci utazói törvény. 2. [r.]

277 költségmegtérítés és legkisebb fizetés aránylagosan, illetve egyenlő részben felosztandó közöttük.84 A költségmegtérítési előleget pedig indokolttá teszi az a körülmény, hogy az utazó a gazdaságilag gyengébb fél s így nem kötelezhető, de nem is képes sajátjából való előlegezésre. Gondoskodni kell tehát arról, hogy az utazó utazása közben zavarba ne jöjjön, ami végeredményben a megbízónak is hátrányára szolgálna. A költségmegtérítés fejezetében külön szabályozza a T. 14. §-a a gépjárműhasználattal felmerülő kiadásokat. Ha az utazó a munkaadó utasítására gépjárművet használ, úgy ennek fenntartási és üzemköltségét a munkaadó tartozik viselni abban az arányban, amüyenben az az utazás céljaira vétetett igénybe. Az elszámolás minden hó végén történik. (1. bek.) Ha pedig az utazónak saját gépjárműve van és azt használja az utazás céljaira, úgy az előbbieken felül még az adó és szavatossági biztosítás is a munkaadót terheli ugyanolyan arányban (2. bek.), sőt adott esetben a balesetbiztosítás is. A T. 15. §-a biztosítja az utazó részére a visszatartási jogot abban az esetben, ha a megbízó az ő esedékes járandóságait nem egyenlíti ki idejében, sőt ha a megbízó fizetésképtelenné válik, akkor ez kiterjed a még nem esedékes igényekre is. Visszatartási jog gyakorolható az utazó birtokában lévő ingókra, értékpapírokra és a jogosan beinkasszált pénzekre. (1. bek.) Nem tarthatja vissza ellenben az utazó semmi címen a vasúti bérletjegyet, más utazási igazolványokat, továbbá az árjegyzékeket és a vevőlistákat. (2. bek.)85 Hatályát veszti a visszatartási jog, mihelyt a megbízó az utazó követelését más módon biztosítja, pl. annak összegét a bíróságnál vagy az érdekképviseletnél letétbe helyezi. Az utazóra vonatkozó felmondási szabályokat a T. nem tartja szükségesnek külön felsorolni, részben azért, mivel a 3. § 1. bek. a) pontja szerint ezek az alkalmaztatási szerződésben állapítandók meg,sn részben pedig azért, mert ha a szerződés a f el84 Tehát már csak ezért is tudnia kell egyiknek a másikról, eltekintve a fennálló versenytilalmi rendelkezésektől. (Lásd Dezső: Terv. 1. § 2. bek.) 85 A T. hivatkozik ehelyütt a svájci Polg. Törvk. 895—898. §-aira, melyek általában a hitelező visszatartási jogát szabályozzák. Ezekből kiemelendönek tartjuk, hogy az ingóknak az adós akaratából kell a hitelező birtokába kerülniök és hogy a követelés természetének olyannak kell lennie, hogy a visszatartandó tárgyakkal összefüggjön. Az összefüggés kereskedők között fennforog, ha úgy a követelés, mint a tárgyak birtoklása az ő kereskedelmi összeköttetésükből származik. (895. §.) Oly tárgyakra, amelyek kereskedelmi forgalomra nem alkalmasak, a visszatartási jog nem gyakorolható. (896. §.) Ha az adós a visszatartási jog gyakorlása után sem teljesít, jogában áll a hitelezőnek a tárgyakat előzetes értesítés után nyilvánosan elárvereztetni. (898. §.) 86 „Die Dauer und Beendigung des Ausstellungsverháltnisses."