Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 5. szám - A svájci utazói törvény. 2. [r.]

272 mellett is szerződtetett és havonként meghatározott számú napi kiküldetésre jogosított „ügynök-alkalmazottja" részére külön kikötés nélkül is tartozik megfelelő utazási alkalmat nyújtani, ellenkező esetben őt ennek elmaradásáért kártalanítani tartozik és pedig még a felmondási idő alatt és még akkor is, ha ez alatt a szolgálattétel alól fel is menti.58 A T. 9. § 1. bek.-ben imperative előírt fixumot akkor sem szabad csökkenteni, ha az utazó tevékenységének eredménye nem állana azzal arányban;59 a 2. bek.-ben engedélyezett jutalék pedig akkor „angemessen", ha legalább is fedezi az utazónak létfenntartási minimumát.60 A T. 9. § 3. bek. szerint a próbaidő alatt szabad ugyan az utazót csak jutalékkal díjazni, de a fenti megszorítások erre is alkalmazandók, szintúgy a T. egyéb kogens rendelkezései (delcredere tilalom, költségmegtérítés stb.). Egybevetve a T. rendelkezéseit a hazai joggal, megállapítható, hogy az előbbi kedvezőbb az utazókra a kötelező fixum folytán, viszont az utóbbi kedvezőbb annyiban, hogy a törvényes legkisebb fizetést a jutalékos ügynökökre is kiterjeszti. A T. 10. §-a biztosítja a kizárólagos rayon-utazó részére az annak keretében bárki által közvetített vagy kötött ügyletek után járó teljes jutalékot; míg más utazónak csak a saját maga által közvetített vagy kötött ügyletek után jár jutalék. (1. bek.) A jutalékigény akkor keletkezik (nyílik meg), amikor az ügylet a megbízó és a harmadik személy között jogérvényesen létrejött; folytatólagos teljesítés esetén, továbbá biztosítási ügyleteknél azonban írásban kiköthető, hogy a jutalékigény az egyes részletek esedékességének, illetve teljesítésének időpontjában nyílik meg. (2. bek.) A már megnyílt jutalékigény is elvész utólag, ha az ügylet bármely részről — de a munkaadó önhibáján kívül — nem megy teljesedésbe; ha a megrendelő csak részben nem teljesít, úgy a jutalék mérséklésének van helye. (3. bek.) A jutalék kérdésében két időpont van, mely élesen elkülönül egymástól: a jutalékigény keletkezésének (megnyílásának) és esedékességének (tényleges kifizetésének) időpontja; a T. 10. §-a csak az előbbit szabályozza, míg az utóbbit a 11. §. A két időpont között történhetnek olyan események, amelyek a már megnyílt jutalékigényt utólag megszüntetik. Ha az utazó fel van hatalmazva az ügylet lekötésére, akkor jutalékigénye megnyílik a lekötés pillanatában, míg ha csak közvetítésre van felhatalmazva, úgy csak akkor nyílik meg, 58 Lásd K. P. II. 706/1940. Grill 1940. Dtár 695. old. V. ö. Dezső: Terv. 6. §. Következik a sv. köt. tv. 333. §-ból. Ezt pedig a bíró egyénenként bírálja el; más az egy nőtlen fiatalembernél és más egy idősebb családos embernél, figyelembe veendők a helyi megélhetési viszonyok is. (V. ö. Meister, id. c. 57—58. old.)