Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 4. szám - A svájci utazói törvény. 1. [r.]

195 a megbízó számára közvetített ügyletek szerzésére fordítja és így munkaerejének csak kisebb részével rendelkezik szabadon, egymagában nem elegendő a szolgálati viszony megállapításához.0 Az ügynök csak akkor áll szolgálati viszonyban, ha munkaidejét és munkaerejét egészen vagy részben a munkaadó üzleci körében teljesítendő szolgálatokra, ellenérték mellett, állandóan és függőségi viszonyban köti le akként, hogy a munkaadó az ő munkaideje és munkaereje fölött tartós folytonossággal szabadon rendelkezik. Ezen kellékek bármelyikének hiánya esetén csak megbízási viszony forog fenn.7 Szolgálati viszony akkor jön létre, ha a munkavállaló függőségi és alárendeltségi viszonyban vállalkozik a munkaadó részére huzamosabb időn át ellenérték fejében meghatározott szolgálat teljesítésére.8 A szolgálati viszonynak nem ismertető jele, hogy a munka ellenértéke előre meghatározott állandó összeg legyen, sem pedig a munka kizárólagossága (versenytilalom kikötése), mert a díjazás másként is megállapítható, továbbá az alkalmazott a főnök engedelmével, vagy tudtával másnak részére is fejthet ki tevékenységet,9 viszont a versenytilalom kikötése a megbízási jogviszony körében is előfordulhat.10 Szolgálati jogviszony nemcsak kifejezett nyüatkozattal, hanem a felek akaratát és szándékát világosan mutató („ráutaló") cselekményeik útján is létesíthető; a szolgálat tartós végzése és annak tartós elfogadása pedig a feleknek a szolgálati viszony megteremtésére irányuló félreértbe tétlen akaratnyilvánítását foglalja magában.11 A munkavállalónak minősítése szempontjából közömbös az, hogy a munkaadó cége be van-e jegyezve vagy nincs és hogy nagy- vagy kiskereskedő-e; közömbös az is, hogy az utazó csak jutalékot kap, mert a mai magyar jogállapot szerint így is lehet alkalmazott.12 Nem minősíthető utazónak az, aki csak kivételesen, szórványosan keres fel egyes üzletfeleket az összeköttetés kiterjesztése, növelése, kimélyítése vagy felmerült nehézségek e Lásd K. P. II. 3981/1938, Grill Dtár 1939. évf. 615. old., P. II. 1320/1940, Grill 1941. évf. 473. old., P. II. 3559/1940. u. ott 474. old. -> Lásd J. H. XIII. 410. és 1012. sz. jogeset és XIV. 886. s Nem ellenkezik a szolgálati jogviszony természetével, ha a munkavállaló a szerződésből eredő kötelezettségeinek biztosítására fedezetül óvadékot ad át a munkaadónak s annak felhasználását megengedi, valamint az sem, ha a főnök részére haszongaranciát köt ki, föltéve, hogy az törvénybe vagy a jó erkölcsökbe nem ütközik. (K. P. II. 1138/1943., J. H. 1943. 35. sz.) o K. P II. 1918/1940., Grill 1941. Dtár 310. old. 10 J. H. XIV. 826. 11 K. P. II. 409/1940., Grill 1940. Dtár 693. old. 12 A svájci T. szerint nem; lásd alább.