Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben(Folytatás.) 2. [r.]

181 portba tartozó papirosokra vonatkozó megrendelések kielégítésére előállított papirosból az egyes megrendelőknek milyen mennyiséget szolgáltathat ki. — A papírfeldolgozó iparosok és a papiroskeres­kedők a külföldről behozott papirosokat havonként kötelesek beje­lenteni. Ármegálíapító rendeletek. A 20.000/1944. K. M. sz. rendelet (Bp. K. febr. 11.) a feldolgozott textiláruk legmagasabb eladási árát sza­bályozza. A rendelet értelmében a feldolgozó iparos az általa készí­tett ruházati cikk legmagasabb fogyasztói árát köteles a rendelet­ben foglalt rendelkezések szerint büntetőjogi feleiősség mellett ki­számítani és azt az árun feltüntetni. A legmagasabb fogyasztói ár a rendelet előírásai szerint kiszámított önköltségnek és a rendeletben megjelölt haszonnak együttes összege. (A rendelet hatálybalépése előtt a konfekcionált cikkek legmagasabb eladási árát az előállítók olymódon állapították meg, hogy a 130.000/1941. Á. K. sz. rende­letben (Bp. K. okt. 4.), illetve ezt módosító rendeletekben megjelölt bruttó haszonszázalékokat számították hozzá a beszerzési, ületőleg önköltségi árakhoz.) — A 13.300/1944. K. M. sz. rendelet (Bp. K. február 13.) a papirosművirág és műlevél, valamint a vegyileg készí­tett növény (preparált magnólia, babérlevél, stb.) nagy- és kiskeres­kedői eladási árát szabályozza. — A 15.800/1944. K. M. sz. rendelet (Bp. K. febr. 22.) a rézgálic, a 12.900/1944. K. M. sz. rendelet (Bp. K. febr. 22.) pedig a cinkgálic legmagasabb gyári, viszonteladói árát szabályozza. Az új rézgálicárak 39%-kal, a cinkgálic árak pedig 24%-kai magasabbak a rendeletek hatálybalépése előtt érvényben volt áraknál. Egyéb háborús rendeletek A félbemaradt építkezések befejezésének biztosításáról szóló 600/1944. M. E. sz. (Bp. K. febr. 13.) rendelet értelmében azokban a városokban és községekben, amelyekben erre a lakásszükséglet ki­elégítésének biztosítása végett szükség van, a polgármester, illetve a főszolgabíró elrendelheti a félbemaradt építkezés befejezését, ha az ahhoz szükséges építési anyag rendelkezésre áll, vagy a még hiányzó anyag beszerezhető. Az építkezés befejezésére az ingatlan tulajdono­sát kell kötelezni és az építési munka újbóli megkezdésére és befeje­zésére megfelelő határidőt kell szabni. Amennyiben a tulajdonos megállapított kötelezettségének eleget nem tesz, építési gondnok ki­rendelésének van helye. Az építés befejezésével felmerülő költségek fedezetéről — amennyiben azt az ingatlan tulajdonosa nem bocsátja rendelkezésre, — az építési gondnok hitelműveletek útján gondos­kodik. Az igénybevett hitelből eredő követelés és járulékai tekinte­tében — amennyiben annak biztosítására a telekkönyvbe a jelzálog­jog vagy más jog bejegyeztetett — a hitelezőt az ingatlannak az építkezés befejezése folytán előállott teljes haszonvételéből, továbbá az ingatlan árverési vételárból ennek 25%-a erejéig az előnyös téte­leket közvetlenül követő rangsorban a jelzálogjoggal biztosított

Next

/
Oldalképek
Tartalom