Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 1. szám - A gazdasági jog, mint tudományelméleti probléma

18 szervező és az irányító-kezdeményező működés. A gazdasági jog fogalmában tehát a jog teljessége benne foglaltatik. Ezt azonban közelebbről csak a kérdés szociológiai oldalának (ellenpróbájának) megvizsgálása után mutatjuk be. Az általunk megkívánt egyelvű, monisztikus szemlélet helyessége ugyanis csak akkor igazolható, ha úgy a jogbölcseleti, mint a szociológiai oldalról kiindulva egyazon eredményre jutunk s a szemléleti mód mind a két területen egyaránt alkalmasnak bizonyul. III. A probléma szociológiai oldala. A jogfunJcciók szociológiai adaequat-jai. Problémánk bölcseleti vizsgálatánál is társadalmi alapból (cselekvés, összeműködés) indultunk ki. Éppen ezért a szociológiai vizsgálatnál már bizonyos alapkategóriákat kell a „társas való ságban" meghatároznunk, amelyek a jog funkcióinak, mint működési területek — mint a funkció tárgya és anyaga — megfelelnek. Megelőzőleg azonban egy döntő fogalmi tisztázásra, illetve elhatárolásra van szükségünk, mely éppen a gazdasági jog szem pontjából fontos. Amikor Stammler azt mondja, hogy a társadalom formáját a jog szolgáltatja, az anyagát pedig a gazdaság, hozzáfűzi azt is, hogy nem szolgál ilyen anyagként a bennünket körülvevő természet és az ember természetes életfeltételei.1 y Természeti törvényeket u. i. emberi behatással megváltoztatni, befolyásolni nem lehet. Natura parendo vincitur (Bacon). A természet törvényeinek emberi célok érdekében való felhasználása pedig nem a társasélet világába tartozó jelenség, hanem tech nológia.11 A társadalmi lét az egymás mellett élő emberek együttműködésében nyilatkozik meg, mely természetesen a szükséglet kielégítést célzó, tehát „gazdasági" tevékenységre is irányul, a hangsúly azonban nem a gazdaságon, hanem az együttműködésen van, tehát az ezt megalapozó (formáló, biztosító, szervező, irányító) külső szabályozás is az összeműködő emberek felé fordul. Vagyis vannak a szükségletkielégítést közvetlenül szolgáló folyamatok, melyek lényegében a javak előállítására és fogyasztására vonatkoznak, s mások, melyek a társadalmi összeműködés ben jelentkeznek. Stammler a gazdasági és jogi élet szétválasztását fogalmilag lehetetlen dolognak tartja. Viszont ismeretes az a felfogás, mely a közgazdasági életben 10 Systematische Reehtswissenschaft c. gyűjt, műben. 28—29. old. 11 A technikai cselekvési módok általánosságukat a természet törvényeinek megismeréséből és elfogadásából nyerik. Viszont a társadalmi cselekvési módok általánosságukat a kollektív lét kényszerítő hatalmából kapják.