Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben(Folytatás.) 2. [r.]

17Ű Alfréd választottbírák, dr. Engel György jogügyi titkár. (225/1943. szám.) 6. A megállapítási kereset alapja. Az 1911. évi I. tc. 130. %-átwk 2. bekezdéséhez, amely a számadási kötelezettség iránti keresetet szabályozza, nem fűződik olyan bírói gyakorlat, mint a szakasznak a megállapítási keresetet szabályozó 1. bekezdéséhez, hogy t. i. megállapítás iránti igénynek csak akkor van helye, ha a felperes jogállapotának biztosítására szükséges és a marasztalás iránti igény felperesre még meg nem nyilt. Alperes azzal védekezett, hogy peres felek között elszámolási viszony nincs, továbbá, hogy ha felperes marasztalást- követelhet, elszámolás iránti követelésnek helye nincsen. Felperesnek, mint bejegyzett kereskedőnek, könyveiből peres felek elszámolásának egyenlegét éppúgy kell ismernie, mint alperesnek. Alperes szerint felperes nem adta elő keresetének jogalapját és így keresetlevelének perrendszerű kellékei hiányoznak. A bíróság alperest azért kötelezte arra, hogy felperes számlájáról felperesnek folyószámlakivonatot adjon, vagy, hogy módot adjon arra, hogy felperes a kivonatot alperes adataiból kiírhassa, mert alperes erre felperessel szemben az F/3, alattiban kifejezetten kötelezettséget vállalt. Ezen kifejezett kötelezettségvállalással szemben alperes azon védekezése, hogy peres felek között elszámolási viszony nincs, meg nem állhat, s tárgytalan az is, hogy felperesnek peres felek elszámolási egyenlegét saját könyveiből ismernie kell-e vagy nem. Ugyanez a kifejezett kötelezettségvállalás teszi tárgytalanná azt az ellenvetést is, hogy ha a felperes marasztalást kérhet, megállapítási igénye a bírói gyakorlat szerint nincs. Megjegyzi a bíróság, hogy ez az ellenvetés azért is téves, mert az 1911. évi I. tc. 130. §-ának 2. bekezdéséhez, amely a számadási kötelezettség iránti keresetet szabályozza, nem fűződik olyan bírói gyakorlat, mint a szakasznak a megállapítási keresetet szabályozó 1. bekezdéséhez, hogy t. i. megállapítás iránti igénynek csak akkor van helye, ha a felperes jogállapotának biztosítására szükséges és a marasztalás iránti igény felperesre még meg nem nyilt. A 130. §. 2. bekezdése nem tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést, amely ilyen bírói gyakorlat alapjául szolgálhatott volna. Budapesten, 1943. évi december hó 13. napján. Dr. Demel Aladár, a választottbíróság elnöke, v. Tasnády-Szüts András és v. Vargha Vilmos választottbírák, dr. Sebestyén Péter jogügyi titkár. (183/1943. szám.) Adorján Ferenc