Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 3. szám - A munkaviszony(Szolgálati viszony személyjogi jellegéről szóló német elmélet.)

159 jogorvoslattal és kimondja, hogy a pénzügyigazgatóságnak az egyszeri hadkötelezettségi adó és a rendkívüli hadiadó tárgyá­ban hozott határozata ellen a fizetésre kötelezett a határozat kézbesítését követő 15 nap alatt a m. kir. közigazgatási bíró­sághoz panasszal élhet. IV. A T. az egyszeri hadkötelezettségi adó kivetése céljá­ból megkívánt bevallásnak, illetőleg a rendkívüli hadiadó tekin­tetében megkívánt bejelentésnek a megszabott határidőn túl, elkésve való beadása esetére kiszabható bírság tekintetében általában az általános kereseti és jövedelemadónál érvényben levő jogszabályokkal azonos jogszabályokat tartalmaz. Azt pedig, ha az adózó az egyszeri hadkötelezettségi adó vagy a rendkívüli hadiadó tekintetében szükséges adatok bejelentése céljából a m. kir. adóhivatal által írásban hozzá intézett fel­hívásnak eleget nem tesz, jövedéki kihágásnak minősíti és 2 P tői 10.000 P-ig terjedhető pénzbüntetéssel rendeli büntetni. Szigorú rendelkezése a T.-nek az is, mely szerint szabálytalan­ság miatt pénzbírsággal büntetendő az, aki a jelen T.-ben vagy az annak alapján kiadandó miniszteri rendeletben megszabott kötelességét olymódon szegi meg, hogy bár a cselekmény nem is minősül jövedéki kihágásnak, vagy adócsalásnak, de az egy­szeri hadkötelezettségi adó vagy a rendkívüli hadiadó meg­rövidítésére, vagy az adó helyes kivetésének megakadályozá­sára vezethet. Kimondja a T., hogy a rendkívüli hadiadót elsőízben a mi­nisztériumok külön rendelete nélkül is a jelen T. erejénél fogva 1944. évi január hó 1. napjától kezdődő időre a minisztérium további rendelkezéséig fizetni kell. Dr. ifj. Kováts Dezső A „munkaviszony" (A szolgálati viszony személyjogi jellegéről szóló német elmélet) Egy olyan elméletet szeretnék ismertetni, amely eddig a leg­alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a magántulajdoni jogi renden belül erkölcsileg és politikailag egyaránt megfelelő jogállást adjon az alárendelt viszonyban dolgozóknak. Ez az elmélet a német jogtudományban alakult ki, a nemzetiszocialista eszmék közvetlen hatására, de többévtizedes megelőző fejlődés eredményeként. A német munkajognak mindig jellemzője volt az erős szociális érzék, de a mai rendszert különösen kiemeli a fogalmak életteljessége, az elvont konstrukcióktól való idegenkedés és a következetesen szem előtt tartott egységes világnézet, amely minden tételesjogi szabá­lyozásnak hátterét alkotja. A szűkebb értelemben vett munkaalkot­mány köré logikusan csoportosulnak a különböző munkásvédelmi, munkaigazgatási és egyéb rendelkezések, az egész rendszer magva pedig a munkaviszony különleges jogi értelmezése. Ahhoz, hogy a munkaviszonyról szóló német elmélet jelenti-

Next

/
Oldalképek
Tartalom