Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)
1944 / 3. szám - A szövetkezés szabadsága
148 nál nagyobb tőkejáradékot semilyen formában sem élvezhet. A vállalkozásnak minden az említett tőkejáradék kifizetése után megmaradó feleslegét — szövetkezeti járadék formájában — a szövetkezetet a maguk gazdasági céljainak megvalósítására az önsegély szabálya szerint igénybevevő tagoknak kell a szövetkezet szolgálatainak igénybevétele arányában juttatni. Ezek szerint világos az, hogy nemcsak a szövetkezet által fizethető osztaléknak kell maximálva lennie, hanem azt is ki kell zárni, hogy a szövetkezeti tagok felszámolás formájában jussanak hozzá befektetett tőkéjük arányában azokhoz a feleslegekhez, melyeket a szövetkezet működése során gyűjtött. 2. Az, amit az előzőkben elmondottunk, lényege a szövetkezetnek. Hoznak fel a valódi szövetkezetet ismertető jelként más tulajdonságokat is. Ezek azonban nem lehetnek döntőek, ha egyebekben a fentiekben lefektetett elv hiánytalanul érvényesül. Nem szünteti meg valamely szövetkezet valódi szövetkezeti jellegét az a tény, hogy pl. a közgyűlésen nem minden tagnak jut egy-egy szavazat, hanem a szavazati jogot megliatározott korlátok között az üzletrészek arányában is gyakorolr ják. Feltéve természetesen, hogy a közgyűlésen való szavazásnak ez a szabályozása a plurális jogok gyakorlójának személyében rejlő biztosíték folytán a szövetkezeti elvek teljes érvényesülését szolgálja, s csak arra való, hogy a szövetkezet céljainak megfelelő zavartalan működését biztosítsa. Abban a pillanatban azonban, amidőn az üzletrészek arányában való szavazati jog azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezetben elhelyezett üzletrésztőkének a szövetkezettől eltérő hasznot biztosítson, a tiszta szövetkezeti jelleg megszűnik. 3. Az a tény, hogy valamely szövetkezetben állami tőke is működik, magában még nem szünteti meg a szövetkezet tiszta szövetkezeti jellegét, ha az állami tőke csupán azt a célt szolgálja, hogy a szövetkezet bizonyos közérdekű (rendszerint szociálpolitikai) funkciókat is végezzen. Ha ezzel szemben az állami tőkének a szövetkezetben részvétele azt a célt szolgálja, hogy az állam vegye át az irányító szerepet a szövetkezetben s irányítsa a szövetkezetet a tagok akarata és esetleg érdeke ellenére is, akkor az államnak részvétele a vállalat tiszta szövetkezeti jellegét megszünteti. 4. Nincsen okvetlenül döntő befolyássál a vállalat valódi szövetkezeti jellegére az a tény, hogy pl. a szövetkezet hiteleket is nyújt, vagy hogy a tagok felvételénél bizonyos korlátozásokat szab stb., stb. Ugyanebből a szempontból kell megítélnünk a szövetkezetek nem tagok részére árusításának, vagy nem tagoktól váló vásárlásának kérdését is. Legtöbb szövetkezeti alakulatnál ez a kérdés ritkán merül fel, mert az értékesítő', vagy géphasználatra alakult szövetkezeteknél, valamint lakóház szövetkezeteknél és a legtöbb esetben a hitelszövetkezetek-