Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - A kúria váltójogi gyakorlata az utolsó három évben 1. [r.]

112 V. T. 91. §. Önáííó váltói kötelezettség vállalása. A kereseti váltókat a közkereseti társaság annak a kölcsönnek fedezetére adta, amelyet a felperes ennek a társaságnak folyósított. Ezeket a váltókat az alperes a kibocsátó közkereseti társaság nevében mint a társaságnak cégjegyzésére jogosított tagja, továbbá a saját személyében forgatóként írta alá. Felperes kijelentette, hogy keresetét az alperes ellen, mint a váltó forgatója ellen indította. A kereseti váltót az alperes forgatóként is aláírván, ezzel önálló váltójogi kötelezettséget vállalt. Ebből következik, hogy az ő kötelezettsége elvileg magához a váltóhoz és nem az annak kiállítását megelőző szerződéshez fűződik. A váltó ugyanis elvont kötelezettséget megtestesítő értékpapír, az arra vezetett nyilatkozatok a váltói kötelezettséget önmagukban, tekintet nélkül az alapul fekvő jogcímre, alapítják meg. Ezzel szemben kivételnek csak akkor volna helye, ha oly kifogások állanának fenn, amelyeket az anyagi jogszabályaink szerint a váltókötelezett ellenvethet. Az alperes marasztalásának önálló alapjául az ő forgatói váltói nyilatkozata ebben az esetben csak akkor nem szolgálhatna, ha a váltói kötelezettség vállalásakor a felek kifejezésre juttatták volna, hogy az alperes ezt a kötelezettséget kizárólag a közkereseti társaság tagjaként vállalja, vagyis, ha az alperes olyan megállapodást bizonyított volna, hogy forgatói váltókötelezettségének vállalásával csak a társasági tagságából folyó korlátlan és egyetemleges kötelezettséget kívánta teljesíteni. Az alperes forgatói minőségében tett nyilatkozatával ehhez képest egyedül nyilván azt célozta, hogy a felperes által a közkereseti társaságnak nyújtott kölcsönért a felek megállapodásától függetlenül, saját személyében is helyt áll. A közkereseti társaság tagjaként ugyanis már a törvény rendelkezésénél fogva is korlátlanul felelt a társaságnak e tartozásáért (K. T. 88. §). A kifejtettek arra utalnak, hogy az alperes váltójogi kötelezettségének elbírálásánál közömbös az a körülmény, hogy a kibocsátó közkereseti társaság kérelmére kényszeregyességi eljárást tettek folyamatba és hogy ez az eljárás milyen eredménnyel végződött (C. 166/42.). V. T. 91. §. Váltókötelezettségek önálló volta. Ha a váltó elfogadója gazdaadós és a védettségi szolgáltatásokat teljesíti, nem zárja el felperest attól, hogy a váltón alapuló kiegyenlítetlen követelését a többi váltókötelezettel szemben érvényesíthesse, mert a váltóhitelező követelését csupán egyik váltókötelezettel szemben is érvényesítheti (C. 4845/1939.). V. T. 92. §. Köztörvényi ügylet viszonya a váltóügylethez. A váltó adásának olyan jogi hatálya, hogy az alapul szolgáló jogviszonyt megszünteti, csak akkor van, ha a felek megállapodása egyben arra is kiterjed, hogy az eredeti kötelem megszüntetésével helyébe a váltójogi kötelem lépjen. Ilyen megállapodás hiányában nincs akadálya annak, hogy felperes követelését köztörvényi úton érvényesítse (C. 6271/39.). V. T. 92. §. A követelés váltóval biztosítása nem novatio. Köz-