Gazdasági jog, 1944 (5. évfolyam, 1-8. szám)

1944 / 2. szám - Az igazgatósági tagok és az alkalmazottak felelőssége

95 Svájc és Olaszország törvényei, továbbá a német Akademie für Deutsches Recht tervezete a szövetkezetekkel szemben más utat akarnak követni, nem lehet ok arra, hogy mi a bevált útról letérjünk. Végezetül még egyet. Gébért József nagyon jól látja, hogy mit jelent a kis agrárszövetkezetek működése és megerősödése szempontjából a hitelellátást biztosító és a szakszerűséget képviselő szövetkezeti központ. S mégis a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezését és irányítását a Mezőgazdasági Kamarára kívánja bízni. Hogy a Mezőgazdasági Kamarák kezdettől fogva szívügyüknek tekintették az agrárszövetkezeti mozgalmat, az köztudomású dolog. Nem lehet azonban feladatuk gazdasági vállalatok szervezése és irányítása és ezzel az üzleti rizikó viselése! Annál kevésbbé, mert a Mezőgazdasági Kamarák nemcsak a szövetkezeteknek, hanem az agrártársadalom egyetemének is a törvényes érdekképviselői. (Ku) Az igazgatósági tagok és az alkalmazottak felelőssége Hosszabb ideig vitás volt az a kérdés, hogy a részvénytársasági és szövetkezeti igazgatósági tagok magánjogi felelőssége megállapítandó-e a részt-nem-vétel, a tudomásszerzés elmulasztása, az ülésekről való távolmaradás stb. alapján. Ezt a kérdést az 1936-ban megjelent 1032. sz. E. H. döntötte el, mely a következőképpen szól: ,,A részvénytársaság igazgatósági tagjainak a károsulttal szemben fennálló felelőssége egyéni felelősség, tehát a törvénybe, vagy alapszabályokba ütköző és a károsodást előidéző cselekményekért és mulasztásokért csak a cselekményben, illetve a mulasztásban részes igazgatósági tagok felelnek. A többi igazgatósági tag felelőssége pedig csak akkor állapítható meg, ha a jogellenes ténykedésekről tudomást szereznek és azok ellen a K. T. 191. §-a értelmében nem tiltakoznak. A tudomással egyenlőnek kell tekinteni azonban azt, ha a tudomás hiánya az ügyvitel kötelező é3 lehető ellenőrzésének elmulasztásából ered." Ezen folyóirat főszerkesztője „A Magyar Kereskedelmiés Váltójog" című, többkötetes munkájának a kereskedelmi társaságokat tárgyazó IV. könyvében azon nézetének ad kifejezést, hogy különbség van az ügyintéző igazgatósági tagok és azok felelőssége között, akikre csak az ügyvezetés irányítása és ellenőrzése tartozik. Miután azonban a K. T. a tagok közötti minden disztingválás nélkül az igazgatóságot, mint olyant, a részvénytársaság egyedüli képviselő és ügyvezető szervének minősíti, dr. Kuncz Ödön állásfoglalása szerint nincs végleg megoldva az igazgatósági tagok magánjogi felelősségének rendkívül fontos kérdése. A tulajdonképpeni