Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 8. szám - Devizajogi bírói gyakorlat. 1. r.

495 tc. 53. $-ában voltak szabályozva, amely azonban a Pp. 3. $-a folytán már nincsen hatályban. Ezeket az eseteket nem fedik a Pp. 1. §-ának 2. pontjában és 2. $-ának 1—8. pontjaiban felsorolt esetek, sem pedig a Pp.-ban és egyéb törvényekben meghatározott kizárólagos illetékességi esetek. Ezekre tehát a kivételes felfolyamodás nem alapítható. így a most érintett törvényhely sem alkalmas az alperes pergátló kifogásának az alátámasztására. A kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint kellett határozni. Budapest, 1939 november 29. Dr. Koós Zoltán, a választott bíróság elnöke, Büchler Bertalan és Manovill Alfréd választott bírák. Dr. Engel György jogügyi titkár (G94/1939. V. b. szám). (Ez a végzés még nem emelkedett ugyan jogerőre, mert a 694/1939. sz. per még folyamatban van, de a m. kir. Kúria IV. 4213/1942. számú, a Jogi Hirlap 1943 január 16-i számában 53. szám alatt közölt határozatában a szóbanforgó kérdést azonos értelemben döntötte el.) 16. Kellékszavatosság. — A hazai kereskedelmi forgalomban a fagi/úllúság a lenvetömag törvényes szavatosság alá eső kellékének nem minősül. Alperes azzal védekezett, hogy felperes fagyálló lenmagot adott el és az ennek ellenére kifagyott. A fagyállóság hiánya rejtett hiba. Alperes a kikötött és törvényes kellékszavatosság alá eső tulajdonság hiánya miatt a Ion vetőmag ellenértékét megfizetni nem köteles. A bíróság alperes védekezését alaptalannak találta, mert a kötlevélben a vetőmag fagyállóságára vonatkozó kikötés nincs és ilyent a 241/1943. v. b. számú perben F/. alatt csatolt „tájékoztató" sem tartalmaz. Az utóbbinak azon kitétele, hogy „a b... - őszi len a faggyal szemben ellenállóbbnak bizonyult, mint kísérleteinkben beállított egyéb őszi lenféleségek" — a fagyállóság szavatolásának megállapítására öönmagában sem alkalmas, de nem alkalmas azért sem, mert a ,.tájékoztató" további részében: „alapos reményünk, hogy nemcsak az ország déli részein, hanem északon is jól bírja a telet, bár kellő adatok hiányában e tekintetben felelősséget nem vállalhatunk" — szöveg a felelősségvállalást egyenesen kizárja. Minthogy a fagy állóság a felek szerződésében ki nem köttetett, vizsgálandó volt, hogy a lenmag fagyálló«ága viszonyaink mellett olyan kellék-e, melyre az eladó törvényes szavatossága kiterjed. A bíróság szakértelmével megállapította, hogy a hazai kereskedelmi forgalomban a fagyállóság a lenvetőmag törvényes szavatosság alá eső kellékének nem minősül. Itt is figyelembe veendő, hogy a felperesi „tájékoztató" a fagyállóság tekintetében a felelősséget magától kifejezetten elhárította. Minthogy a bíróság megállapítása szerint, ha való is, hogy a lenvetőmagnak az alperes által állított hiánya megvolt, ezen hiányra felperes kellékszavatossága nem terjed, alperes a vetőmag vételárának kifizetését alaposan meg nem tagadhatja. Budapest, 1943. évi augusztus hó 18. napján. Nagy Andor sk., a vál. bíróság elnöke, v. Vargha Vilmos sk., Manovill Alfréd sk. választott bírák, dr. Sebestyén Péter sk. jogügyi titkár (240— 1943. szám). Adorján Ferenc