Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A kereskedelem fejlődésének útja és annak következményei a gazdasági jogban

73 A magyar nemzeti társadalom az individualizmus és kollektivizmus sajátságos vegyülékének alapelvét vallja, mely úgy a vérszerződésben, mint a Szent Korona jogrendszerében elismerésre talált. Eszerint minden magyarnk igénye van a szociális gondoskodásra, — komoly értelemben és nem szegényápolás értelmében véve ezt — azonban mégis az egyéniség fönntartásának elve mellett. A magyar nemzet a kereskedést soha nem tartotta állami, vagy köztevékenységnek, bár közérdekűségét számos törvényünk és egyéb jogemlékünk bizonysága szerint mindig elismerte. A magyar kereskedőnek tehát a magyar nemzeti felfogás szemszögéből ítélve nincs oka tartani attól, mintha az egyéni kereskedés alkonya felé közelednénk. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a magyar kereskedőre nézve is eltolódtak a kereskedelem fogalmi jegyei. Szükség van tehát arra, hogy a kereskedelem változott és módosult fogalmi jegyei helyébe modernizált más jegyek kerüljenek. Melyek lehetnek ezek az új jegyek? Azt mondottuk, hogy általánosságban kisebb jelentőségűvé vált az árufelkutatás, fogyasztóhoz juttatás, valamint bizonyos vonatkozásban korlátozódott a kereskedelmi szabadságelv is. Az árufelkutatást a kereskedőnek a termelés szervezésével lehet és kell pótolnia. Erre a modern termelési módszerek lehetőséget nyújtanak iparban, mezőgazdaságban egyaránt. A termelés szervezése annak a fogyasztásbeli szükséglettel való egyensúlybahozását, valamint a megfelelő árak kialakítását is jelenti. Ez az irány mutatja azt a nagy különbséget, amely a liberális kapitalista és a kialakulóban lévő új gazdasági rendszer közt van. A kapitalista irányzatban a termelés elsősorban az egyéni haszon elérését szolgálta. Ennek volt a következménye a termelés rendszertelensége, egyes fontos közszükségletek kielégítésének elhanyagolása, mert a kielégítésben a termelés nem találta meg a megfelelő hasznot. Más vonalon túltermelés állott elő, mert nagyobb haszon látszott elérhetőnek. Ezzel szemben a mai rendszerben a termelés elsősorban a szükségletekhez igazodik, ami által a termelés rendszeresebb és kiegyensúlyozottabb lesz, mert összhangban áll a szükséglettel. Az árak is ennélfogva nagyobb állandóságot mutatnak. A kereskedőnek szükségletek felismerése, a fogyasztási lehetőségek megállapítása s ennek megfelelően a termelés irányítása és megszervezése terén lesz és lehet kiemelkedő szerepe. A kereskedő a termelő és fogyasztó közt valósággal kulcspozíciót tölt be. Ha a kereskedő e közérdekű feladatát jól tölti be, a kereskedelem jelentősége és hasznossága, közérdekűsége határozottan emelkedik. E feladat jó ellátásának természetesen vannak bizonyos előfeltételei. Ezek az előfeltételek részben személyiek, részben tárgyiak. Személyiek annyiban, hogy annak a kereskedőnek, aki a termelés irányítására, megszervezésére s a közellátás biztosítására vállalkozik, legalább kontinentális áttekintéssel kell rendelkeznie nem pusztán egyoldalú kereskedelmi, hanem általános közgazdasági tekintetben. Ezt az áttekintést csak magasfokú közgazdasági _ képzettség adhatja meg. Ennek megszerzéséhez nálunk megvan a mai kulturális