Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 10. szám - Az iparjogosítványok kiadásának háborús korlátozásai

623 leg azzal az eltéréssel, hogy ezeknél a kamara helyett az ipari anyaggazdálkodás cukor- és konzervipari bizottságának véleményét kellett meghallgatni. Rövidesen hasonló korlátozások léptek életbe egyes kiskereskedelmi ágazatokban is, közelebbről a vas- (acél-), háztartási, edény-, háztartási eszközök-, fém-, víz-, gáz-, gőz-, stb. felszerelési cikk-, műszaki cikk-, varrógép-, kerékpár-, mezőgazdasági gépés cipcszkellék-kiskereskedői szakmákban a 85.100/1942. K. K. M. sz. r. (Bp. K. 1942 június 28-i 145. sz.) kiadásával. A kamaráknak ilyenformán fokozott iparjogi, habár csak véleményező hatáskörrel felruházása annak a gyakorlati tapasztalatnak az alapján történt, hogy a kereskedelmi és iparkamarák a kereskedelmi és ipari élet összes ágaival állandó és közvetlen kapcsolatban állván, az egyes szakmák helyzetét jobban ismerik, de a kérelmezők szakképzettségét, tőkefelkészültségét és a tervezett vállalkozás egyéb körülményeit is gyorsabban és hatékonyabban ki tudják vizsgálni, mint az I. fokú iparhatóságok, vagyis vidéken a főszolgabíróságok, illetőleg a városok polgármesteri hivatalai, Budapesten pedig az elöljáróságok, amelyek erre a célra megfelelő apparátussal nem rendelkeznek, de a háborús helyzet folyományaként egyébként is túl vannak terhelve adminisztrációs feladatokkal. Az anyaghiány általánossá válásával magyarázható, hogy a közelmúltban a 33.800/1943. Ip. M. sz. r. (Bp. K. 1943 július 4-i 147. sz.) kiadásával az iparkérelmek előzetes kamarai kivizsgálásának rendszerét az összes ipari és kereskedelmi szakmákra kiterjesztették. A rendelet az illetékes miniszter „egyes indokolt esetekben megadott külön engedélyének" kikérését csak néhány esetben teszi kötelezővé, ezek: építővállalkozói ipar, fedél- és szigetelőlemez-előállítás, filmgyártás (mozgófényképek előállítása), filmkölcsönzőipar, fürészüzem, keményítő és keményítőtermékek előállítása, kiadóipar, a nyomdaipar összes ágazatai, sokszorosító-iroda (ideértve a leíró- és másoló-irodát is), szikvízkészítő ipar, temetkezési vállalat. Továbbra is fennmaradt az az iparjogi helyzet, hogy előzetes miniszteri engedély kell a gyárszerü (a kézműves jellegű iparűzés szokásos jellegét meghaladó, — 78.000/1923. K. M. sz. r. 4- §.) iparűzéshez, a törvényes rendelkezések szerint az illetékes miniszternek fenntartott jogosítványok (pl. állatgyógyászatban használt szerek elállítása vagy forgalombahozatala, foglalkozást közvetítő és cselédszerző ipar, kézizálogkölcsönüzlet) kiadásához. Ugyancsak miniszteri engedély kell az ipar jogosítvány kiállításához olyan személvek rész're, akik az ipar jogosítványok felvidéki, kárpátaljai, illetőleg erdélyrészi felülvizsgálata alkalmával vesztették el iparűzési jogo-