Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

44 meg az 1881 :LIX. tc. 94. §-ának a) pontja alapján a pergátló kifogás alaptalanságát és ekként a saját hatáskörét. Az alperes különben az említett jogszabály helytelen alkalmazását (a ténymegállapítás helyessége esetén) nem is vitatja. — IV. Ezek alapján a kir. ítélőtábla az alperes alaptalan felfolyamodásának nem adott helyt. A felperes az alperes felfolyamodására 2. sorsz. beadványában nyilatkozott. Ez a nyilatkozat észrevétlennek minősül. A felfolyamodás perorvoslatát szabályozó Pp. 548—562. §-ai észrevételeknek bírói felhívás nélküli beadására jogi alapot nem nyújtanak. A felperes beadványát ennek folytán a kir. ítélőtábla visszautasította. — Budapest, 1942. évi október hó 28. napján. P. V. 9845/2/1942. szám. 2. Áru minőségének kifogásolása. — A gazdának kell annyi szakismerettel rendelkeznie, hogy megállapíthassa, vájjon a kopaszárpa vetőmagnak 1942. április hó 22-e után való bevetése nem elkésett-e. A bíróság a becsatolt levelezés és a felek előadása alapján tényként állapította meg, hogy a felperes 1942. április 11-én a 2. alatti távirat szerint arra kérte alperest, hogy szállítson újabb kopaszárpa vetőmagot. Ennélfogva közömbös, hogy az első szállítmány kellő időben érkezett-e meg, és hogy kellő csíraképességgel bírt-e vagy sem. Alperes a felperes kívánságához képest április 11-én újabb vetőmagvat küldött, amely április 22-én meg is érkezett. Ezen árunak a csíraképessége ellen felperes kifogást nem emelt és nem tett ellenvetést a vetőmag elkésett szállítása ellen sem, hanem azt minden kifogásolás nélkül elvetette. A bíróság meggyőződése az, hogy felperesnek, mint gazdának kellett annyi szakismerettel rendelkeznie, hogy megállapíthassa, vájjon az április 22. utáni bevetés nem elkésett-e. Ha tehát felperes az április 22-én megérkezett vetőmagot minden fenntartás nélkül elvetette éte abból — nyilván a kevés csapadék folytán — nem annyi kopaszárpája termett, mint amennyit normális időjárás mellett várhatott volna, úgy az ebből előálló kárnak megtérítését alperestől nem követelheti, miért is felperest erre irányuló keresetével elutasítani, egyben mint pervesztest a felmerült perköltségek és illetékek megfizetésére is kötelezni kellett. Budapest, 1942. évi november hó 6. napján. Dr. Miklós Armand, a választott bíróság elnöke, dr. Gunde László, Bischoff László választott bírák, dr. Adorján Ferenc jogügyi titkár (286/1942. szám). Adorján Ferenc