Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

39 általános jogutóda, miként ezt a m. kir. Kúria P. IV. 7590/1928. sz. ítéletében már egyízben kimondotta (Kúria P. IV. 1864/1942.). 8. Részvénytársasági közgyűlést összehívó hirdetmény tartalma. A 177. %-hoz. A részvénytársaság alapszabályainak 5. §-a a Kt. 177. § második mondatának megfelelően előírja, hogy a közgyűlést egybehívó hirdetményben a közgyűlés tárgysorozata kiteendó'. Ebben a kérdésben további részletes szabályozást az alapszabályok nem foglalnak magukban. A tárgysorozat pedig csak akkor felel meg a törvény szerinti céljának, ha a részvényeseket a közgyűlés tárgyai felől előre kellően tájékoztatja. Az alapszabályoknak ez a törvény rendelkezéseinek megfelelő és az állandó bírói gyakorlattól eltérő részletes intézkedést magában nem foglaló rendelkezése ilyként kiegészítésre nem szorul (Kúria Pk. IV. 5321/1940.). 9. Igazgatósági tagnak lemondása napján megszűnik az ügyviteli kötelessége. A 184. §-hoz. A nem vitás tényállás szerint nevezettek igazgatósági tagságukról az 1931. év március 21. napján tartott közgyűlésen lemondtak. A nevezettek igazgatósági tagsági minősége, tehát további ügyviteli kötelessége és az ügyvitelért személyes felei őssége a lemondás napján a cégjegyzékből való egyidejű törlés nélkül is megszűnt, mert az igazgatósági tagsági minőség megszűnésének a cégjegyzékbe bevezetése és közhírrétételének elmulasztása esetén ugyan a társaság ezt a tényt harmadik személlyel szemben csak annyiban érvényesítheti, amennyiben igazolja, hogy az utóbbi előtt az igazgatósági tagsági minőség megszűnése az esemény bekövetkeztekor ismeretes volt (Kt. 184. és 42. §), de a cégbejegyzés és a közhírrététel hiánya magára az igazgatósági tagra nézve lemondásának jogi hatályát — ha a lemondásnak törvényes akadálya nincs — nem érniti (P. IV. 1083/1942.). Szószerint azonos a kir. Kúria P. IV. 1885/1935. sz. határozatával. Közölve dr. Sándorffy Kamill: A részvényjogi bírói gyakorlata 1930-tól 1940-ig, 69. oldal. 10. Részvénytársaság kártérítési igénye az igazgatóság tagjával szemben. A 189. §-hoz. A Kt. 189. § második bekezdése értelmében az igazgatóságot terhelő felelősség általában a károsulttal szemben áll fenn, következőleg a részvénytársaság igazgatósági tagjának kártokozó ténye esetén maga a részvénytársaság is mint károsult felléphet az igazgatósági tag ellen. Kitűnik e jogi felfogás helyessége a Kt. 197. §-ából is, amely a részvénytársasággal szemben fennálló, az igazgatóságot terhelő kártérítő felelősségről rendelkezik, — de fennáll ez a felelősség az általános magánjognak a megbízás és a kártérítésre vonatkozó általános jogszabályai alapján is. Ezért helyes a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett az a jogi álláspontja, hogy a felperességi jog hiányára alapított támadás helyt nem álló. A Kt. 197. §-ának a közgyűlési meghatalmazottak választására vonatkozó rendelkezése abban az esetben van helyén, amidőn a részvénytársaság nem az egyes igazgatósági tag, hanem az egész igazgatóság ellen lép fel keresettel, amikor tehát a társaságnak nincs oly törvényes szerve, amely az igazgatóság ellen felléphetne és így a közgyűlés által választott meghatalmazottaknak kell a társaságot képviselni. Az adott esetben azonban a felperes kártérítési követelését nem az igazgatóság, hanem csupán egyik igazgatósági tag, az alperes ellen kívánja érvényasíteni, tehát a Kt.