Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

37 totta meg. Az alperes közgyűlése tehát alapszabályellenes nyereség kiszámítási és felosztási határozatot hozott, mert nem mutatta ki nyereségként azt az 500.000 pengőt, amelyet csak nyereségként való megállapítása után fordíthatott volna a nyugdíjalap javadalmazására az alapszabályok idézett rendelkezése szerint (Kúria IV. 1240—1941.). Megjegyzés: A vállalatok többsége mindaddig, amíg a kir. Kúria konkrét esetben erre az álláspontra nem helyezkedett, mérlegen belül dotálta a nyugdíjalapját s csak a nyugdíjalap részére szánt összeggel csökkentetten mutatta ki nyereségét. 5. A részvények tulajdonjogának átruházása. A 172. %-hoz. A Kt. 172. $-a értelmében a bemutatóra szóló részvények átruházása azok puszta átadásával megtörténtnek tekintendő', a tulajdonjog érvényes megszerzését kir záró körülményt viszont a felperes nem bizonyított, s ekként az alperes, mint maga is állítja, a részvények tulajdonosává lett (Kúria IV. 5071—1940.). Azonos a Kúria P. IV. 219—1938., a budapesti kir. Tábla 79—1905., a Kúria 491—1911. sz. határozataival. Közölve dr. Sándorfy Kamill: A részvényjog bírói gyakorlata 1876-tól 1930-ig, 97. oldal, A részvényjog bírói gyakorlata 1930-tól 1940-ig, 24. oldal, Kuncz—Nizsalovszky: Hitel jog I. Kereskedelmi Törvény (Grill-kiadás, 1937.) 272. oldal. 6. Megtámadási jog kellő időben történt érvényesítése. A 17. §-hoz. a) A mérlegközzététel az eredmény kimutatásra is kiterjed. Ez azonban a közgyűlés alakiságára vonatkozó kérdés, az ilyennek megtámadása pedig keresetileg a közgyűlési jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél történt bemutatásától számított 15 nap alatt érvényesítendő, ellenkezőleg az ezen az alapon megszűnt. Az a kérdés, hogy a keresetet az említett 15 napon belül adták-e be, az állandó bírói gyakorlat értelmében hivatalból vizsgálandó. Az elsőbíróság — ezt a támadást tévesen anyagi okból történtnek minősítve — nem állapított meg ebben az irányban tényállást. De hiányzik ez a fellebbezési bíróság végítéletéből is. A magyar kir. Kúria ezért a felperest arra utasította, hogy hiteles alakban igazolja, melyik napon nyújtotta be az alperes a szóbanforgó közgyűlés jegyzőkönyvét a cégbírósághoz. A bemutatott másolat hiteles tanúsága szerint ez a benyújtás az illetékes budapesti kir. Törvényszék főlajstromirodájába 1939 június 9-én történt, a cégbíróság iktatójába pedig' csak június 14-én érkezett a beadvány. Az 1939 június 24-én beadott felperesi kereset tehát a közgyűlési jegyzőkönyvnek a főlajstromirodába érkeztétől számítva is 15 napon belül történt, eszerint a felperes kellő időben támadta a közgyűlés szóbanforgó határozatait alaki okból. (Kúria IV. 4577—1940.) Azonos a kir. Kúria 433—1900. sz. határozatával. Közölve Kunez—Nizsalovszky: Hitel jog I. Kereskedelmi Törvény (Grill, 1937) 282. oldal. b) Alapszabályokba ütköző határozatok megtámadása független a Kt. 174. § második bekezdésében megállapított határidőtől. Az alperes részvénytársaság közgyűlése alapszabályellenes nyereség-kiszámítási és felosztási határozatot hozott és a felperes erre alapítva kéri a közgyűlési határozat megsemmisítését. A kir. Kúria kimondja, hogy a felperes ilyként az idevonatkozó határozatokat támadó keresetét nem a közgyűlés egybehívásának, vagy