Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A Kúria részvényjogi gyakorlata az utolsó három évben

35 JOGGYAKORLAT* Kúria részvény jogi gyakorlata az utolsó három évben A magyar részvényjog bírói gyakorlatát a legrészletesebben dr. Sándorfy Kamill egyetemi magántanár, kir. kúriai bíró gyűjtötte össze és adta ki a TÉBE könyvtárában két kötetben és pedig 61. sz. a. a Kereskedelmi Törvény életbelépése óta 1930-ig terjedó'en, 61/a. sz. a. pedig 1930-tól 1940-ig. 1940. évről csak részben vannak összegyűjtve az említett kötetben a kir. Kúria érdekes döntései és így célszerűnek tartjuk az utolsó három év — 1940., 1941. és 1942. év — kimagaslóbb kúriai döntései ismertetését. Az utolsó három év bírói gyakorlata a részvényjog terén nem hozott döntő jelentőségű változásokat. A kir. Kúria a Kt. szellemében az addig kitaposott utakon haladt. Az új idők új szellemének megfelelően mégis két irányban érezhető változás, vagy ha úgy tetszik, fejlődés. A Kúria mindjobban igyekszik a kis részvényesek érdekeit védeni, másfelől — ami ezzel összefügg — a Kt. keretei között mindjobban igyekszik a részvénytársaság mérleg- és eredményszámláját oly módon összeállíttatni, hogy abból a laikus részvénytulajdonosok is jobban és pontosabban láthassák a vállalat évi üzleteredményét. Az egyes jogeseteket a Kereskedelmi Törvény szakaszainak sorrendjében gyűjtöttük össze. 1. Részvények forgalmi árának meghatározásánál irányadó szempontok. A Kt. 148. §-ához. A részvénytársaság fennállása alatt a részvény értékét nem a mérlegben kimutatott társasági vagyonnak a részvények számával való elosztása útján kell megállapítani, hanem annak meghatározásánál, hogy adott időporiban a részvény mily értéket képvisel, a kereslet és kínálat alapján kialakuló forgalmi érték az irányadó (Kúria P. IV. 1736—1942.). 2. Az apporton semmiféle teher nem lehet. A 149. §-hoz. A részvénytársaság alakulásához betéttel járuló részvényesek betétje az alaptőkének részét alkotja. Az alaptőkén pedig a részvénytársaság alakulásakor semmiféle teher nem lehet, mert különben az alaptőke a Kt. 149. §-ának megfelelően a maga egészében nem lenne biztosítva és a részvények névértéke sem felelne meg az alaptőke hányadának (Kúria P. I. 3038—1942.). 3. A részvénytársaság alapítási tervezetébe felvett cégszöveg megváltoztatása. A 150. §-hoz. A Kt. 150. §-a meghatározza, hogy a tervezetbe az 1—6. pontok alatt felsorolt rendelkezések feltétlenül felveendők, ami azon* E rovatunkban — több oldalról elhangzott kívánságnak megfeleljen — rendszeres és összefoglaló ismertetéseket adunk a gazdasági jog egy-egy területére illetőleg intézményére vonatkozó újabb bírói gyakorlatról. Tőzsdei választott bírósági joggyakorlatot — időbeli sorrendben — a jövőben is minden számunkban közlünk.