Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések legújabb módosítása

33 A társadalombiztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések legújabb módosítása A hivatalos lap folyó hó 24-i számában megjelent a m. kir. minisztérium 7200/1942. M. E. sz. rendelete a társadalombiztosításra vonatkozó egyes rendelkezések módosítása és kiegészítése tárgyában. A rendelet a biztosítottak érdekében számos újítást tartalmaz. Egyéb rendelkezései (a betegségi szolgáltatások időtartamának, a táppénzpótlékra jogosult családtagok körének újbóli szabályozása, stb.) mellett legidőszerűbbek és éppen ezért legjelentősebbek azon a rendelkezések, amelyek a katonai szolgálatra bevonult biztosítottak és igényjogosult családtagjaik támogatása érdekében a már korábban kiadott 5960/1941. M. E. sz. rendelet ide vonatkozó rendelkezéseit meghaladó további kedvezményeket állapítanak meg. A betegségi biztosítás tekintetében a most kiadott rendelet értelmében, amennyiben a katonai szolgálatot teljesítő személy a katonai szolgálatra bevonulásának napját megelőző egy éven belül legalább három hónapon át betegség esetére biztosított volt és katonai szolgálatra bevonulása a munkaviszony megszűnését követő három héten belül történt, a betegségi biztosítás szolgáltatásaira való jogosultság, nevezetesen a családtagok betegségi segélyezése szempontjából a katonai szolgálat egész idejét a biztosítási viszonyban eltöltött idővel egyenlőnek kell tekinteni, holott az 5960/1941. M. E. sz. rendelet alapján a katonai szolgálatból legfeljebb hat hónapot lehetett a biztosítási viszonyban eltöltött időtartamba beszámítani. A katonai szolgálatot teljesítő személy után ezen idő alatt járulékot fizetni még abban az esetben sem kell, ha erre az időtartamra munkaadójától javadalmazását megkapja. Habár a katonai szolgálatot teljesítő egyén saját személyében társadalombiztosító intézeti segélyezést nem igényelhet, — minthogy esetleges gyógykezeltetését a honvéd egészségügyi szolgálat látja el — a katonai szolgálat megszűnését követő három héten belül azonban igénye nyílik a segélyezésre olyan betegség esetében is, amely a katonai szolgálat alatt keletkezett. Az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás tekintetében a katonai szolgálat idejét a biztosítási viszonyban töltött időbe — mind a várakozási idő, mind a fokozódó járadékrész szempontjából — be kell számítani, feltéve, hogy 1. a biztosítottnak a katonai szolgálatát megelőzően legalább száz járulékhete volt; 2. a beszámítás iránti kérelmét a katonai szolgálatból való elbocsátását követő hat hónapon belül előterjeszti és katonai szolgálatának időtartamát hitelt érdemlő módon igazolja; 3. a beszámított időre eső járulékok teljes összegét — a szerint a napibér-osztály szerint, amelybe katonai szolgálatát megelőzően legutoljára tartozott — késedelmi pótléktól mentesen befizeti. A befizetés három éven belül részletekben is történhet. A katonai szolgálatból a rendelet hatályba lépésének napja — 1942. december 4. — előtt elbocsátott egyének a katonai szolgálat 3