Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja

2L vagyonátruházást is jelentene. Ezzel semminő változás sem történik a residuum-hoz tartozó vagyontárgyak tulajdonjogában. Jogi szem­pontból semmi más változás nem áll be, mint az, hogy a szóban­forgó alvagyon eredeti hivatását betöltve, felszabadul az alól a megkö­töttség alól, hogy csakis a fiók ügyleteiből eredő kötelezettségeik ki­elégítésére szolgálhat és minden jogi beavatkozás nélkül besorozó­dik a társaság többi vagyontárgyai közé, amelyekkel együtt most már a társaság összes kötelezettségeinek kielégítésére igénybe lehet venni. A társaság részvényesei tehát, mint mondottuk, nem kapják meg közvetlenül ezt a vagyont, hanem csak az egész társaság vagyo­nából az összes kötelezettségek kielégítése után fennmaradó rész kerül köztük felosztásra. Előfordulhat az, hogy a külföldi részvénytársaságnak csak a székhelye van külföldön, de egyébként egész vagyona egybeesik a belföldi fiók vagyonával. Ily esetben sem történik más, mint amit az előbb mondottunk. A részvényesek közt ekkor sem kerül köz­vetlen felosztásra a fiók vagyona, hanem előbb visszakerül az anya­intézet közvetlen kezelése alá s a vagyonnak a részvényesek közti felosztása külföldön történik az ottani jogszabályoknak meg­felelően. A belföldi fiók vagyonának ez az automatikus visszaszállása a külföldi anyaintézet vagyonába devizajogi szempontból azzal az érde>es hatással jár, hogy a szóbanforgó vagyontárgyak tulajdo­nosa, anélkül, hogy vagyonátruházás történt volna, deviza-belföldi­ből deviza-külföldivé vált. Ez azonban épúgy nem jelent semminő nehézséget, mintha egy magyarországi természetes személy kül­földre költöznék és állandó külföldi lakóhelyére való tekintettel deviza-külföldivé válnék. Abban a pillanatban ugyanis, amikor a belföldi fiók megszűnik, vagyontárgyai azonnal devizajogi ellen­őrzés alá kerülnek s a külföldi anyaintézet e vagyontárgyakkal csak az említett devizajogi rendeletek korlátai közt rendelkezhetik. Említettem, hogy csődtörvényünk 75. §-a a Kereskedelmi Tör­vény által kijelölt úton haladva, kivette a külföldi részvénytársa­ság belföldi üzletének folytatására szánt és itt elhelyezett tőkéjéhez és biztosítási alapjához tartozó ingóságokat az alól az általános szabály alól, hogy ezeket az ingóságokat a külföldi csődbíróság megkeresésére ki kell adni. Az így kivett vagyonra nézve a kül­földi részvénytársaság csődje esetében a belföldi bíróság hivatalból külön csődöt nyit. A belföldi fiók vagyonához tartozó ingatlanokra nézve, épúgy, mint a külföldi részvénytársaság egyéb belföldi ingatlanaira nézve, a csődtörvény fent ismertetett 75. §-ának 3. bekezdése szerint a csődeljárás ugyancsak a belföldi bíróságot illeti, ez az eljárás azonban már nem hivatalból, hanem csak kérelemre indulhat meg. Ahhoz a különös eredményhez jutunk tehát, hogy a belföldi fiókkal bíró külföldi részvénytársaság összeomlása esetén három csődel­járásra lenne szükség. Az egyik a belföldi fiók ingóságaira vonat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom