Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 1. szám - A külföldi részvénytársaság belföldi fiókja
13 állam területén van, a fióknak, nem pedig a főtelepnek helyét kell figyelembe venni. Ez az elv érvényesült a cseh-szlovák személyekkel szemben fennálló követelések és tartozások bejelentése tárgyában kibocsátott 3600/1924. M. E. számú rendeletben is, amely szerint az 1919. évi február hó 26. napján Magyarország területén lakóhellyel (székhellyel) bírt személyek kötelesek voltak bejelenteni azokat a követeléseiket és tartozásaikat is, amelyek az említett nap előtt magyar pénzintézeteknek és biztosító intézeteknek a cseh-szlovák köztársaság területén fennálló fiókjaival szemben keletkeztek. Ennek megfelelően intézkedett az 1930 :XVII. törvénycikkel becikkelyezett magyar-cseh-szlovák régi koronaegyezmény is, kimondva, hogy hitelintézetek és biztosítóvállalatok fiókjait illető tartozások és követelések esetében, a főintézet székhelyére tekintet nélkül, a fiók székhelyét kell lakóhelynek venni. A belföldi fiók nacionalizálására és a külföldi anyaintézettől való vagyoni különállásának kimélyítésére irányuló jogi fejlődés újabb tápot nyert az 1931. évi gazdasági válsággal s az annak folytán szükségessé vált devizajogi korlátozásokkal. Az idevonatkozó rendeletek kimondják, hogy e korlátozások szempontjából a külföldi cégek Magyarországon levő telepei a belföldi cégekkel, belföldi cégek külföldön levő telepei pedig a külföldi cégekkel egy tekintet alá esnek. Az 1600/1932. M. E. számú rendelet pedig megállapította, hogy a Külföldi Hitelek Országos Bizottságára és az annak hatáskörébe eső külföldi tartozások rendezésére vonatkozó 6370/1931. M. E sz. rendelet hatálya nem terjed ki a belföldi főtelep külföldi fióktelepeinek hitelügyletből eredő tartozásaira. A bécsi Phőnix Életbiztosító Társaság 1936-ban bekövetkezett és Európaszerte nagy hullámokat felverő összeomlása is hozzájárult e fejlődési folyamat előreviteléhez. A 2310/1936. M. E. számú rendelet kimondta, hogy ha olyan külföldi biztosító magánvállalatra nézve, amelynek belföldön fiókja van, külföldön csődöt, kényszerfelszámolást, kényszerkezelést, vagy hasonló célt szolgáló bármely intézkedést rendelnek el, ennek hatálya nem terjed ki a vállalat belföldi vagyonára; e vagyon tekintetében csak a Biztosító Magánvállalatok Felügyelő Hatóságának előzetes hozzájárulásával lehet rendelkezni és jogokat szerezni s csődöt csak a Felügyelő Hatóság kérelmére lehet elrendelni. Mint ez utóbbi rendeletekből kitűnik, a jogfejlődés most már túlment azon a ponton, ahol csak a szorosan a belföldi fiókhoz tartozó vagyon különállását kívánta biztosítani és a külföldi részvénytársaságnak a fiók vagyonán kívül bármely más Magyarországon levő vagyontárgyát is elkülönítette. Ez a gondolat érvényesült a Magyarországtól elszakított felvidéki területek visszacsatolása után kibocsátott 530/1940. és 540/1940. M. E. számú rendeletekben is, amelyek a külföldi pénzintézetek belföldi fiókjainak önkéntes, illetve kényszerfelszámolása esetében a felszámolási eljárás hatályát a belföldi fiók vagyonán kívül a külföldi pénzintézet összes bármely más belföldi vagyontárgyaira is kiterjesztették és pedig