Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 2. r.

174 Anyaghivatalnak beterjeszteni. Ipari, kereskedelmi, kohó- és mezőgazdasági vállalat — az Anyaghivatal külön engedélye nélkül — csak annál a vállalat­nál rendelhet tüzelőanyagot, amelynél 1940 szeptember 1. óta rendszeresen vásárolt és pedig legfeljebb a következő' hónapra szükséges tüzelőanyag­mennyiséget. Ha valamely iparvállalat rendelkezésére álló szénmennyiség a vállalat által egy havi időtartamon belül elkészítésre tervbevett cikkek elő­állításához nem elegendő, a vállalat termelését az egyes cikkek minőségének megváltoztatása nélkül köteles korlátozni. — A szénkereskedő az ipari ós kereskedelmi kohóvállalatok megrendeléseiről, ha ezek egy hónapban leg­alább egy vagon tüzelőanyagra vonatkoznak, valamint e megrendelők részére tervbevett szállításokról 3 példányban minden hó 20. napjá'g az Anyag­hivatalnak kimutatást küldeni köteles. (730/1943. Ip. M. sz. r., Bp. K. febr. 10.) A burgonya beszolgáltatását újból szabályozó 101.240/1943. K. M. sz. rendelet (Bp. K. febr. 13.) értelmében a termelő — kivéve a szegődmény fejében járó területen burgonyát termelő gazdasági cselédeket •—- köteles burgonyakészletéből a 110.400/1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. 1942. szept. 26.) alapján beszolgáltatandó mennyiségen felül beszolgáltatni azt a bur­gonyámén nyiséget is, amely háztartási és gazdasági szükségletét meghaladja. (A 110.400/1942. K. M sz. rendelet értelmében az ország különböző terüle­tein 6—18 q étkezési minőségre válogatott burgonyát kellett a Belföldi Bur­gonyakereskedelmi Egyesüléshez beszolgáltatni.) A rendelet hatálya nem terjed ki Somogy, Szabolcs, Szatmár, Ung és Zemplén vármegye a rendelet­ben részletezett járásaira, ahol a háztartási és gazdasági szükségleteket meg­haladó készletek beszolgáltatását a 113.660/1942. K. M. sz. rendelet (Bp. K. dec. 11.) rendelte el. A hús- és húskészítmények forgalmának szabályozásáról szóló 114.070/1942. K M. sz. rendeletet módosító 102.600/1943. K. M. sz. r. (Bp. K. márc. 7.) értelmében az előbb említett rendeletben felsorolt váro­sokban és községekben húst nyers, tartósított, illetőleg elkészített állapot­ban bármely napon szabad árusítani vagy vendéglátó üzemben kiszolgál­tatni. A hústalan napok tehát megszűntek. A tojás forgalmát és felhasználását szabályozza a 102.100/1943. K. M. sz. rendelet (Bp. K. febr. 2.). Tojást Budapest székesfőváros, vala­mint a közellátás szempontjából Budapesthez tartozó helységek területére csak a budapesti élelmiszernagyvásártelepre vagy pedig a rendeletben meghatározott társaságok hűtőházai számára szabad szállítani. A hűtő­házak tartoznak a címükre érkezett tojás mennyiségét a közellátásügyi miniszternek naponként bejelenteni, őstermelők a saját gazdaságukban termelt tojásból Budapesten és környékén lévő háztartásuk szükségletének a fedezésére hetenként legfeljebb 1 kg-ot meg nem haladó mennyiséget igazolvány alapján felhozhatnak. A Budapesten és környékén lévő nagy­fogyasztók tojásszükségletüket csak az élelmiszernagyvásártelepen vagy kijelölt tojásnagykereskedőktől szerezhetik be. Tojást az ország területén házalás útján forgalombahozni nem szabad. A zár alá vett és a bejelentendő ipari anyagkészletek jegyzékét módo­sítja az 1220/1943. M. E., a 14.000/1943. Ip. M. és a 14.500/1943. Ip. M. sz. rendeletek (Bp. K. márc. 5.). Számos új cikk (acélforgács, fémszilicium,

Next

/
Oldalképek
Tartalom