Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)
1943 / 3. szám - A mezőgazdasági termelés irányítása Olaszországban
158 tudatosan csökkentik kb. 400.000 hektárral. Az így előálló takarmányhiányt a köztes termeléssel, a két vetés közötti termesztéssel a fás legelök jobb kihasználásával és a természetes rétek öntözött rétekké való átalakításával akarják kiküszöbölni, illetve enyhíteni. A nemzeti termelési terv egyik vezető munkatársa arra a kérdésre, hogy miért nem elégszik meg az olasz földmívelésügyi kormányzat csupán előre megállapított mértékű beszolgáltatási kötelezettség előírásával, amint az egyes európai államokban van, azt a választ adta, hogy ezt a kérdést vagy az abszulút nemzeti munkafegyelem, vagy a végrehajtó közigazgatási apparátus hibátlan működése, vagy méginkább a kettő együtt dönti el. Kellő munkafegyelem nélkül, valamint kifogástalanul működő és egészen az egyes termelökig lenyúló közigazgatási szervezet nélkül a tiszta beszolgáltatási kényszer nem egyéb, mint rekvirálás, amit nem tartanak kívánatosnak. Még az említett két feltétel megléte esetén is számolni kell azonban az elemi csapásokkal és az időjárás okozta kiesésekkel. Ez utóbbi tényezők kockázatának kiküszöbölését nem lehet a gazdákra bízni, mert az egyes gazdák a nemzet egyeteme számára nélkülözhetetlen tartalékok megterhelésére nem gondolnak és a dolog természeténél fogva nem is gondolhatnak, hiszen a szükségletek mértéke tekintetében áttekinésük nincs és nem is lehet. A beszolgáltatási kötelezettség Olaszországban a háború kezdete óta be van vezetve, azonban nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a nemzet összes szükségleteit biztosítsa, annak ellenére sem, hogy a fasiszta mezőgazdasági közigazgatás lenyúlik egészen az egyes termelőkig és elég jól működik is. A tiszta beszolgáltatási rendszer mellett a hatóságok nem szólhatnak bele magába a termelési tevékenységbe, az egész termelési év ellenőrzés nélkül telik el, csupán a termés betakarítása után van helye ellenőrzésnek és elszámoltatásnak, amikor a termelési hibákon már nem lehet segíteni. Termelési kötelezettség esetén viszont ax ellenőrzés a termelő egész évi munkáját végigkísérheti, abba beleszólhat, a termelőt irányíthatja és megfelelő termelési eljárásra még idejében kényszerítheti is. Azáltal, hogy a termelő egész évi tevékenységét figyelemmel kíséri, a beszolgáltatás kifogástalan végrehajtását is biztosíthatja. Mindezek az előnyök helyezték előtérbe a termelési kényszer gondolatát, annál is inkább, mert az olasz földmívelésügyi kormány az irányított termelést a mezőgazdaság fejlesztése érdekében a háború befejezése után is fenn kívánja tartani. Dr. Mihály Béla