Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A mezőgazdasági termelés irányítása Olaszországban

153 sét A fősúlyt az élelmezés szempontjából fontos növények termesztésére helyezték. így a rozs, árpa és zab vetésterületét együttvéve 26.000 hektárral, a búzáét 214.000 hektárral, a kukoricáét 110.000 hektárral, a burgonyáét 34.000 hektárral, a borsóét 5000 hektárral kívánják kibővíteni. Azokat a terveket, amelyek részletesen megállapítják, hogy Olaszország egyes részeiben mily növényt és milyen terjedelemben kellene termeszteni, már a háború első két évében elkészítették, mert a fentebb már említett propaganda-hadjáratot is eme tervek alapján bonyolították le. A tervet a földmívelésügyi és erdészeti minisztérium dolgozta ki, az előkészítő munkába azonban bevonták a gazdasági felügyelőségeket abból a célból, hogy az egyes vidékek helyi szokásait, kívánságait, gazdasági felkészültségét, éghajlati és talajviszonyait gyakorlatilag is, minél nagyobb mértékben figyelembe vehessék. A provinciális gazdasági felügyelőségek vezetői szükség esetén az érdekeltek bevonásával gyűléseket tartottak, amelyen ismertették a minisztérium elgondolásait és az előkészítő tervet behatóan megvitatták. Az előkészítő tervben elvileg leszögezték, hogy a háborúban álló ország érdekei megkövetelik a kenyérgabona, burgonya és a hüvelyes vetemények, valamint általában az ipari növények vetésterületeinek kibővítését, mégpedig nagyvonalakban északi Olaszországban a tavaszi, déli, közép és a szigeti Olaszországban pedig az őszi vetések és a hüvelyesek vetésterületeinek nagyobbítását és kimondották, hogy ezeket a bővítéseket szükség esetén a másodrendű fontosságú növényi kultúrák, valamint az ugar, a rét és a legelő területeinek rovására kell végrehajtani. Az ipari növények vetésterületét csökkenteni nem szabad. A kieső takarmánynövény-vetésterületek pótlására súlyt kell helyezni a köztes termelésre, a másodvetésre és az öntözött rétekre. A gazdasági felügyelőségek az előkészítő tervekre mindenekelőtt maguk tették meg észrevételeiket, majd a terveket észrevételeikkel együtt tanulmányozásra kiadták a külön e célra provinciánként szervezett mezőgazdasági bizottságoknak is, amelyekben á földbirtokosok, bérlők, termelők és munkavállalók egyformán képviselve voltak. E bizottságok feladata volt a kiadott irányelvek figyelembevételével megállapítani, hogy az egyes provinciákban milyen a termelési szándék. Jelentéseiket a földmívelésügyi és erdészeti minisztérium összehasonlította egymással és az országos szükségletekkel és ez összehasonlítás alapján készültek el a részletes tervek. A részletes tervek elkészítésénél, bármennyire törekedtek is a provinciális mezőgazdasági bizottságok és gazdasági felügyelőségek által kifejezett helyi kívánságok, szándékok és elgondolások figyelembevételére, a „háborúban álló ország szükségleteire tekintettel" mégis lényegesen el kellett térni azoktól. Eltérések voltak a helyi kívánságok és az országos érdekek között csaknem minden növényfajtánál, főként az emberi táplálkozás céljait szolgáló növényekről; a különbségek növényenként átlagosan 100.000 hektár körül mozogtak, de pl. a búzánál a vetésterületet a bevetni szándékozott területek összegével szemben kb. 200.000 hektárral kellett felemelni. A vetésterületek megállapításánál tekintetbe