Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

148 nincsenek; ellentétes érdekű államok nem, alkothatnak nagyteret), hanem közös érdekek megerősítése, a belső rend érdekében és a téridegen hatalmak ellen; a nagytér államai tehát koordinált viszonyban állanak egymással. Ezért ellentéte a nemzetközi jogi nagytérrend annak a nemzetközi jognak, amelyiknek az alapgondolata és valóságos alapja az Angol világbirodalom közlekedő útjainak a biztonsága. Intervenció — intervenciómentesség: a nemzetközi jog örök kérdése. A nemzetközi jogi nagy térrend az intervenciómentesség mellett döntött. Ez a nemzetközi jogi nagytérrend az egyes részletkérdések megoldásában válik konkrét renddé. A konkrét rend fogalma nem tűr meg egy olyan intézményt, amely önmagában véve is nem konkrét rend, hanem amelyik csak csupán organizáció, aminek minden természetes alapja hiányzik, mint amilyen a Népszövetség volt. A nagytérrend tékát nem szervezet, hanem az a konkrét rend, (jogintézményeknek az összesége), amelyben a népek élnek. A részletkérdések sokirányúak. Bennünket, — elsősorban azért, mert ennek a hatását máris érezzük — a „nagytérgazdaság'" érdekel. Ennek a kérdésnek a részleteivel az egész világon, hazánkban is, igen sokan foglalkoztak. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik még egy egész sor más kérdés is. Így a nagytérkartell, a „bodenstándige Industrie" és a „köztulajdonnak" egy-két olyan kérdése, amelyik a nagytér egyes országai határain túl terjed (különösen az utak kérdései, pl. Reichsautobahn). Ezek az intézmények mind a nagyteret tevő „konkrét rend"-ek lesznek; jogi szabályozásuknál tehát a terület, rend és birodalom már meghatározott fogalmai, a cél elérése érdekében szem elől nem téveszthetők. Természetesen ezeknek a nagytér egyes országai határán túlterjedő intézményeknek hatása lesz az egyes országok jogrendszerére is, mert a nagytér konkrét rendje az egyes országok jogszabályalkotásában válik majd láthatóvá. Az az igény, hogy a nagytér országainak az egyetemességét és egyetemes célját érintő kérdések egységesen legyenek szabályozva, egyáltalában nem érinti az egyes államok jogszabályalkotásának az önállóságát. Mert, hogy csak egy kérdésre mutassak rá, bizonyos közös cél elérésére ugyanazt az életviszonyt másként kell szabályozni ipari és megint másként mezőgazdasági országban, másként olyan államban, amelyiknek tengere van és másként abban, amelyiknek nincsen tengere. A részletkérdések tárgyalása nem fér bele ennek a tanulmánynak a kereteibe. Hiszen a nagytérgazdaság kérdésének is már könyvtárra menő irodalma van. És bizonyosra veszem, hogy a nemzetközi jogi nagytérrendet érdeklő további részletkérdések is kidolgozva fogják várni a békét, amikor a jogos fogalma annyit jelent majd: igazságos. Torzsay-Bíber (fyörgy