Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

144 lásaikat egy meghatározott nagytérbe kisugározzák és amelyek az idegen térbeli hatalmaknak e tér ügyeibe beavatkozását elvileg kizárják.11 C. Schmitt plasztikusan mutat rá (most már a nagytér elképzelést is szem előtt tartva) a „birodalom" fogalmára, amikor azt mondja: a birodalom nem egy egyszerűen megnagyobbított állam, éppen úgy nem, mint ahogy a nagytér sem egy megnagyobbított kistér. A birodalom nem azonos a nagytérrel, azonban minden birodalomnak van nagytere és ezáltal a birodalom túlterjed az állam területileg meghatározott államterületén éppen úgy, mint az egy nép által elfoglalt földterületeken. Egy hatalom enélkül (az államés az egy nép által elfoglalt földterületen túlterjedő nagytér nélkül) nem lenne birodalom. A nemzetközi jog történetében, amelyik a valóságban a birodalmak története, nem volt olyan birodalom, amelyiknek ne lett volna nagytere, ha a nagytér tartalma, alkata és állaga különböző időkben különböző is volt.12 Ezek szerint: a terület, a rend és a birodalom fogalmai össze-" tartoznak és együtt teszik azt a nemzetközi jogi nagy tér rendet, amelyik szerint, amiben és ami által az európai népek élnek. A térrend kérdése éppen úgy nem új keletű, mint ahogy a tér is állandó problémája volt mindig a tudományoknak. Henri Hauser a Sorbonne kitűnő gazdaságtörténet professzora, Angliában tartott és 1930-ban megjelent előadásában13 a XVI. századot jellemezte a XX. század előfutáraként Ezt a megállapítását azzal indokolta, hogy a XVI. század politikai, erkölcsi, szellemi és gazdasági forradalma a XIX—XX. század demokráciájának volt az előábrázolása („préfiguration") és a XVII. század az ellenreformációval, ebben az értelemben, visszafelélépést jelentett. Bár ez a megállapítás a liberális-demokrata nyugati hatalmak politikai rendszerének és a versaillesi status quonak apológiája lett, a XVI. század mégsem azért jelentős ránknézve, amiért H. Hauser mondja, hanem azért, mert a középkor világképének az a térelmélet szerinti forradalmi megváltozása, amely a XVI. században kezdődött és a XVII. században fejeződött be, összehasonlításokra és a mai területkép és térelképzelés jobb és mélyebb megismerésére ad alkalmat.1* ni. Az újabb kor történetében az első és legeredményesebb példája egy nemzetközi jogi nagytérrendnek az 1823 december 2-án kihirdetett amerikai „Monroe-doktrina". Az eredeti — 1823-as — Monroedoktrina azonfelül, hogy a nemzetközi jog történetében először beszél nagytérről, azért olyan nagyjelentőségű a mai nemzetközi jogra nézve, mert alapjául a téridegen hatalmak beavatkozásának a tilalmát állítja. Ha TalUyrand vagy Gem vagy pedig a szentszövetség « C. Schmitt, i. m. 36. o. ia C. Schmitt, i. m. 53. o. i8 H. Hauser: „La Modernité du XVI.e siécle", Párizs. 1930. w C. Sehmitt, i. m. 59. o.