Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 3. szám - A nagytér fogalma az újabb német jogtudományban

142 rendfogalom lesz — az ürestér elképzelése, amely — a szót a tárgyak érzékelhető valóságában fogva fel — testi tárgyakkal telítődik ki. Ebbe az üres térbe helyezi bele a megfigyelő alany az általa megfigyelt tárgyat és ez a folyamat, nézőpontjának változása miatt, saját magában megy végbe. Ez a térelképzelés filozófiai csúcspontját Kant filozófiájának apriorismusában érte el, ahol a tér a megismerés apriori alakja. Max Planck quantumelmélete azáltal, hogy minden mozgásfolyamatot egyes szakaszos anyaghullámokra bont fel, kiküszöböli a teret és ezáltal jut el a hullámmechanikához. Ezen új hullámmechanika szerint: a rendszer minden egyes anyagi pontja, minden időben, bizonyos értelemben, a rendelkezésre álló egész tér minden egyes helyén egyidejűleg van jelen.5 Ilyen fejlődés után jut el a térprobléma (a mi konkrét térfogalmunkra nézve igen jelentős) azokhoz a biológiai kísérletekhez, amelyeknek a teret felölelő problematikája a térfogalomból kiindulva egy más és új térfogalomhoz vezet. Ezek szerint egy biológiai megismeréshez szükséges „mozgás" nem az eddigi természettudományos (üres) térben folyik le, hanem éppen fordítva: a mozgás hozza létre a teret és az időt. Eszerint a biológiai felfogás szerint nem a világ van a térben, hanem a ,tér van a világon és a világban. Térbeli tehát csak az, ami a tárgyakon és a tárgyakban alakul ki és a „téridős rendszerek" most már nem csupán az eddigi ürestérbe való behelyezések, hanem sokkal inkább időszerű alkalmai egy eseménynek. Ezzel az ürestérkategóriák végleg megszűntek és a tér „teljesítménytérré" (Leistungsraum) lett.6 A „tér" fogalmának meghatározása ezzel eljutott oda, hogy a „tér" a jogtudomány részére is sokat mondó valóság lett; még mindig azonban nem az, amire a jogtudománynak szüksége van. Carl Schmitt a teret a jogtudományok részére is alkalmasan határozza meg, amikor a következőket mondja7 „Alle heutigen Bemühungen um die Überwindung des ,klassisehend. h. leeren und neutralen Raumbegriffes aber führen uns auf einem rechtswissenschaftlich wesentlichen Zusammenhang, der... die Auflösung des Rechts in einen staatsbezogenen Gesetznormativismus mit aufgelöst hat: auf dem Zusammenhang von konkreter Ordnung und Ortung." Tehát a rend és hely összefüggései teszik a „tér" fogalmát jogivá. A tér, mint olyan, természetesen nem konkrét rend, azonban minden konkrét rendnek és közösségnek meg van a maga specifikus helyés tértartalma. Ottó von Girke a „Geschichte des deutschen Körperschaftsbegriffes"8 című tanulmányában rámutat arra, hogy a német középkor primér térfogalmai milyen mértékben voltak jogi elképs Planck: „Das Weltbild der neuen Physik", 1929., 25. és köv. o. e Ezekre az összefüggésekre vonatkozóan 1. von Weizsácker: „Der Gestaltkreis. Theorie und Einheit von Wahrnehmen und Bewegen", Leipzig, 1940.; különösen fontos a 102. o. f C. Schmitt, i. m. 65. o. s Von Girke: „Das deutsche Genossenschaftsrecht", II., 1873., 575. és következő o.