Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A munka magánjogi szabályai [könyvismertetés]

124 H f R E K Külföldi gazdasági jogi hírek: A német birodalmi igazságügy­miniszter január 8-i rendelete módo­sítja a letéti törvényt (Depotsgesetz) éa kimondja, hogy a pénzintézetek a náluk nem zárt letétbe helyezett, egy­mással megegyező fajtájú értékpapí­rokat a Német Birodalmi Bank, mint értékpapírgyiijtő banknak gyüjtőm,eg­örzésre (Sammelvenvahrung) adhat­ják, anélkül, hogy ehhez a letéttulaj­donos felhatalmazása szükséges volna. A gyüjtőmegörzésbe való letételnek csak akkor nincsen helye, ha a letétbe helyező személy, illetőleg a letéttulaj­donos a jelen rendelet kihirdetése után írásbelileg tiltakozik a gyüjtőmegőr­zés ellen, vagy a megőrzés egy másik módját kívánja. A rendelet 1943 feb­ruár 1-én lép hatályba. * Olaszországban a hadikárok meg­térítésének kérdésében a közelmúltban a pénzügyminisztérium oly értelmű döntést hozott, hogy jövedelemnek kell tekinteni és jövedelemadóval kell sújtani a hadikárokért fizetett kártérí­tési díjnak azt a részét, amellyel a kártérítési összeg meghaladja a kárt szenvedett vagyontárgynak a károsult mérlegében feltüntetett értékét. Nem áll ez akkor, ha a kártérítés nyújtá­sával együtt a károsult azt a kötele­zettséget vállalta, hogy a vagyontár­gyat előbbi állapotába visszahelyezi. Ilyen esetben a mérlegben feltüntetett értéken felüli összeget, mint állami szubvenciót kell kezelni. Mint érdekes döntést megemlítjük a nápolyi hadikárokat felülbíráló bizott­ság döntését is, amely szerint a hadi­károsultnak kártérítésre csak akkor van igénye, ha a kár tényleges vagyon­csökkenésből áll. Elmaradt nyereség címén kártérítési igénynek helye nincs. (A német birodalmi törvényes rendel­kezések szerint kártérítésnek az elma­radt nyereség esetében is van helye.) * A francia hivatalos lap december utolsó napjaiban törvényt közölt, amely a mezőgazdaság korporációs ki­építéséről rendelkezik. A szervezet alapeleme a helyi szindikátus (syndi­cat local), amely minden egyes köz­ségben megalakítandó és amelynek tagja lehet minden földbirtokos és földbérlő, ezenfelül pedig — bizonyos feltételek mellett — mezőgazdasági munkások is. A helyi sejt vezetője a szindikus (syndic). Bizonyos számú helyi szindikátus egy-egy vidéki egye­sülést (unión régionale) alkot, amely­nek vezetőjét (syndic régiónál) a föld­mivel ésügyi miniszter nevezi ki a helyi szindikusok sorából. Ezeknek az egye­süléseknek területe általában egybe­esik a département-okéval. A vezető mellett 32 tagú tanács működik. Ennek tagjai: a helyi vezetőknek, a külön­böző szövetkezeteknek, a különleges termelési egyesüléseknek és az ezután megalakítandó „szociális szektorok­nak" képviselői. A mezőgazdasági kor­porációs rendszer csúcsszerve a kb. 140—150 tagból álló nemzeti tanács (conseil national), amelynek elnöke a földmívelésügyi és közélelmezési mi­niszter, tagjai pedig a vidéki egyesü­lések és az abban résztvevő szerveze­tek képviselői. A helyi szindikátusok száma kereken 33.000, a vidéki egye­süléseké 82. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom