Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

112 rendelkező személy nincs. (247.930/1942. IV. K. K. M. sz. r., Bp. K. dec. 30.) Postai küldemények után csak a feladástól számított két hét múlva lehet tudakozni. Nem vonatkozik a korlátozás tábori postai küldeményekre és értékküldeményekre. (202.180/1943. K. K. M. sz. r. Bp. K. jan. 29.), A budapesti bérautók és autótaxik forgalmát korlátozó újabb rendelkezéseket tartalmaz (a 7300/1943. K. K. M. sz. rendelet (Bp. K. jan. 24.). A rendelet értelmében autotaxit csak egyízben és legfeljebb 15 perc időtartamára szabad várakoztatni. Az autotaxinak távbeszélő útján való megrendelése esetében elsőbbségben kell részesíteni: az autótaxi igénybevételére jogosító igazolvánnyal rendelkezőket; az orvosokat és lelkészeket beteglátogatás céljából történő fuvarozás esetében; a kórházba vagy kórházból szállítandó betegeket, a pályaudvarra igyekvőket, az esküvői, valamint temetői fuvarokat. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szükség esetén elrendelheti, hogy bizonyos számú autótaxi kizárólag a távbeszélő útján történt megrendelések lebonyolítására álljon rendelkezésre. Az erre a célra szolgáló taxikat alkalmas módon meg kell jelölni. » Hitelügy, pénzintézetek, tőzsde, biztosításügy, vállalati ellenőrzés Az a hitelező, aki a zsidók mező- és erdőgazdasági' ingatlanairól szóló 1942 : XV. tc. értelmében átengedésre kijelölhető ingatlanból az 1942. március 1-ét megelőző hatállyal bejegyzett zálogjog alapján kielégítést kereshet, a rendelet hatálybalépését követő 60 nap alatt kérheti, hogy a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve járuljon hozzá az ingatlan vagy pedig megfelelő részeinek elidegenítéséhez. A kérelemre adott engedély alapján létrejött ingatlanátruházás csak akkor érvényes, ha ahhoz a földmívelésügyi miniszter külön határozatban hozzájárult. A földmívelésügyi miniszter az elidegenítést ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a vevő az ingatlant meghatározott időben és feltételek mellett eladni vagy eldarabolni köteles. Ezt a kikötést tulajdonjogi korlátozásként a telekkönyvben fel kell jegyezni. Ha a tulajdonos ebbeli kötelezettségének nem tesz eleget, a földmívelésügyi miniszter a vevőt az ingatlan tulajdonának átengedésére kötelezheti és a térítést, valamint annak kiegyenlítését akként állapítja meg, mintha a zsidószemély tulajdonjogával szemben a tulajdonban változás nem állott volna be. Az a hitelező, akinek kérelmére a földmívelésügyi miniszter a fentiek értelmében az ingatlan elidegenítésére engedélyt adott, az engedélyben az elidegenítésre megszabott határidő alatt az ingatlannak végrehajtási árverés hatályával bírói úton magánkézből való eladását is kérheti. Az ilyen eladásra általában a gazdatartozások fizetését szabályozó rendelkezésekkel szabályozott bírói eljárást kell alkalmazni. — A védettség telekkönyvi kifejezését olyan ingatlan tekintetében, amelynek tulajdonosa a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942 :XV. t.-c. értelmében zsidónak tekintendő, hivatalból, vagy a Pénzintézeti Központ, vagy bármely érdekelt kérelmére törölni kell. (390— 1943. M. E, sz. r., Bp. K. jan. 24.)