Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

109 M. E. sz. rendelettel (Bp. K. szept. 2.) az 1939. aug. 26-i színvonalon rögzített fogyasztói árnak a tényleges elhasználódás mértékéhez igazodó csökkentésével kell megállapítani. Az ily kiszámított fogyasztói ár nem lehet magasabb, mint a haszinált árukkal azonos vagy azonosnak tekinthető gyári új árucikk fogyasztói árának 25%kal csökkentett összege. — 170.727/1942. K. M. sz. r. (Bp. K. jan. 29.) az 1942. évi termésű burgonyából belföldön előállított burgonyakeményítő és keményítőtermékek legmagasabb gyári és nagykereskedői eladási árának megállapítása. — 12.600/1943. K. M. sz. r. (u. o.) a gerebenezett kenderből kézi erővel készült gazdasági kötelek legmagasabb eladási árának megállapítása. — A további ármegállapító rendeleteket 1. alább, az „Adók, közületi pénzügyek" c. alatt. Egyéb háborús rendeletek A lakásbérletekkel kapcsolatos egyes kérdéseket szabályozó 100— 1943. M. E. sz. rendelet (Bp. K. jan. 8.) értelmében egyes személyeknek lakáshoz juttatása, valamint közhivataloknak és közérdekű intézményeknek elhelyezése céljából közérdekből igénybe lehet venni: annak a bérelt lakását, akinek állása vagy rendes keresetet biztosító foglalkozása nincs és nem tudja kimutatni, hogy magát és családját a közrend szempontjából kifogás alá nem eső keresetből, jövedelemből vagy megélhetési forrásból tartja fenn; annak a bérelt lakását, akit jogerősen elítéltek amiatt, mert az általa bérbevett albérleti lakás bérének megállapításával a bérrögzítő rendelkezéseket üzérkedés céljából súlyosan megszegte; annak a lakását, aki maga nem lakik a lakásban, hanem az egész lakást albérletbeadás útján hasznosítja, kivéve, ha a lakást csak ideiglenes távollétének idejére adta albérletbe; ennek a rendelkezésnek alapján azonban igénybevételnek csak az albérlő részére van helye; egyesületnek azokat a bérelt helyiségeit, amelyekre a belügyminiszter megállapítása szerint az egyesületnek működése folytatása végett szüksége nincsen; az iroda, műterem, műhely vagy általában kereset vagy foglalkozás céljára bérelt helyiséget, ha az lakás céljára alkalmas, és az, aki a helyiséget használja, keresetét, illetőleg foglalkozását lakásában is akadálytalanul továbbfolytathatja; annak a lakását, akinek akár ugyanabban, akár más helységben más bérelt lakása is van. — Az új bérlök kijelölése körében elsőbbséget kell adni annak, akinek, mint közszolgálati alkalmazottnak a helységben kell laknia; a családosoknak előnyt kell adni az előtt, akinek családja nincsen; a családosok között előnyben kell részesíteni azt, akinek nagyobb családja van; az egyébként egyenlően jogosítottak között a hadigondozottaknak, az egyébként egyenlően jogosított nem közszolgálati alkalmazottak között a harctéri szolgálatot teljesítőnek elsőbbséget kell adni. — A rendelet szerint továbbá a felmondás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell, tekintet nélkül a helyiségek számára, valamennyi (főbérleti) lakás bérletére. — Az 1939. óta visszacsatolt területeken fekvő mindazokban a helységekben, ahol azt a helyi viszonyok indokolják, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel megengedheti, hogy a lakás vagy egyéb helyiség bérét az 1939. szeptember 1-én fizetett bérnek megfelelő összegen felül meghatározott százalékkal fel-