Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

105 csak olyan mennyiségű húst hozhat forgalomba, mint amilyen mennyiséget a polgármester időnként megállapít, viszonteladó részére pedig csak annyi húst szolgáltathat ki, mint amennyinek megvásárlására az vásárlási utalvánnyal rendelkezik. Módosítja a rendelet a hústalan napok tekintetében a 220/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. jan. 13.) érvényben lévő rendelkezéseit, amennyiben kimondja, hogy az említett városokban és községekben csupán pénteken nem szabad az említett rendelet hatálya alá eső húst nyers, tartósított, illetőleg elkészített állapotban árusítani, vagy vendéglátóüzemben kiszolgáltatni. — A vendéglátóipari üzemekben étkezők a húsételek fogyasztásakor kötelesek az étlapon feltüntetett mennyiségű hússzelvényt átadni. A szállodák külföldi és belföldi utasvendégeik részére egy hétre 5 drb hús jegyszelvényt tartalmazó húsjegyet, egy hétnél rövidebb tartózkodás esetében pedig napi egy drb húsjegyszelvényt szolgáltatnak ki. — Húsfélét akár nyers, akár tartósított állapotban az említett városokban és községekben csak az illetékes községi elöljáróság (polgármester) által kiállított szállítási igazolvánnyal szabad szállítani, vagy szállíttatni. A romlandó közszükségleti cikkek tartósításának biztosítására szükséges intézkedésekről szóló 7720/1942. M. E. sz. rendelet (Bp. K. dec. 31.) értelmében, minden olyan hűtőházat, amely legalább 100 q hús, szalonna, zsír, tejtennék, gyümölcs vagy zöldség, illetőleg legalább tízezer drb. tojás tartósítás céljából való elhelyezésére alkalmas, a közellátásügyi mir nisztcr hűtőházi statisztikai kirendeltségéhez be kell jelenteni. A közellátásügyi miniszter kötelezheti a hűtőház tulajdonosát, hogy hűtőházát meghatározott közszükségleti cikkek szakszerű tartósítására használja fel. A bejelentési kötelezettség alá eső, de áruknak .tartósítására egyáltalán nem vagy kellőképpen ki nem használt, valamint azt a hűtőházat, amelyet tulajdonosa a közellátás érdekeit súlyosan veszélyeztető módon használ, a közellátásügyi miniszter a közellátás biztosítása érdekében ideiglenesen használatra igénybeveheti és használat végett meghatározott időre másnak átengedheti. Az ideiglenes használat ideje egy évet meg nem haladhat. A használatért általában térítés jár. A mezőgazdasági termelők termelési és beszolgáltatási kötelezettségét szabályozó 100.800/1943. K. M. sz. rendelet (Bp. K. jan. 24.) értelmében, minden mezőgazdasági termelő köteles 1943. július 1-től, 1944. június 30-ig egész szántóföldterülete kat. tiszta jövedelmének minden aranykoronája után a 112.060/1942. K. M. sz. rendeletben (Bp. K. nov. 3.) megállapított 10 kg kenyérgabonán, vagyis 10 búzaegységen felül még 40 búzaegységnek megfelelő mennyiségű mezőgazdasági terményt vagy terméket, illetve élő állatot a közellátás céljára a hatóság által megállapított áron beszolgáltatni. A beszolgáltatott terményeket és termékeket a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének szempontjából a rendelet I—III. mellékletében feltüntetett kulcs szerint kell búzaegységekre átszámítani. Az említett 50 búzaegységben megszabott beszolgáltatási kötelezettségből 10 búzaegységet csak az I. mellékletben felsorolt termények (búza, rozs, kétszeres) valamelyikével lehet teljesíteni, de külön engedéllyel kukorica, árpa, vagy rozs is beszolgáltatható. További 10 búzaegységet csak a II. mellékletben felsorolt a) zsiradékok, b) meghatározott