Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

100 banktisztviselők részére érdekképviseletük által kijelölt beszerzési hely, vagy akként, hogy a nevezett tisztviselők valamely oknál fogva nagyobb részben alperesnél vásárolnak. A hirdetés ez az értelme azonban nem felel meg a valóságnak, mert a köz- és banktisztviselők képviseletére hivatott szerv nem jelölte ki beszerzési helyül és a többezer főnyi köz- és banktisztviselő közül alperesnél csak 155 tisztviselő, tehát elenyésző töredék szerzi be szükségletét. A hirdetés tehát alkalmas arra, hogy alperes áruinak kelendőségét fokozza, tehát cselekményének abbahagyására kellett kötelezni alperest (C. IV. 626/1942.). Az idényvégi kiárusítást az 1933: XVII. te. 9. $-a engedi meg minden évben legfeljebb két ízben 15—15 napnál nem hosszabb időre és az időpont megállapítását az illetékes Kereskedelmi és Iparkamarára bízza. Az egész árukészletnek, vagy csupán egy vagy árunemhez tartozó áruknak teljes kiárusításához viszont ugyané törvény 2. §-a iparhatósági jogerős véghatározattal adott engedélyt követel. Alperes tehát csak idényvégi kiárusítást tartott, a hatósági engedélyre való utalással a valóságnak meg nem felelő tényt állított, mert a kiárusításhoz hatósági engedélye nem volt. A hirdetés szövege tehát a közönség megtévesztésére alkalmas. Fokozza a megtévesztés lehetőségét, hogy a reklámlapon az a figyelmeztetés foglaltatik „ilyen olcsón még soha", holott idényvégi vásár évenként kétszer is tartható. Alperesnek az a cselekménye tehát, amellyel valótlan, megtévesztésre és a kelendőség fokozására is alkalmas adatot híresztel, a Tvt. 2. §-ába ütközik (C. IV. 2574/1940.). Alperesnek az a cselekménye, hogy nevének és kereskedői minőségének feltüntetése nélkül hirdette szőrmeáruk eladását, a Tvt. 2. $-ába ütköző üzleti tisztességet sértő cselekmény és annak abbahagyására alperest kötelezni kell (C. 5349/1941.). 7. Forgalomban lévő áru meghatározása. A Tvt. 2. %-ához. Az áru már akkor forgalomban van, amikor a kereskedő azt eladásra hirdeti, arra megrendeléseket felvesz és a megrendelések teljesítéséhez megfelelő raktárral rendelkezik (C. IV. 295/1940.). 8. Megtévesztés az áru származása tekintetében. A Tvt. 4. §-ához. Külföldi cégnél és a telephely jogos használata esetén is az alperes a Tvt. 4. §-a értelmében köteles gondoskodni arról, hogy a belföldön készült áruk külső kiállításának összbenyomása szerint külföldi áru látszatát ne keltse. A belföldön alperes által előállított áru külső kiállítása, a párizsi gyártmány üvegtartályának azonosságánál fogva, úgy az üvegtartálynak, mint a csomagoló doboznak franciajelű feliratinál, a párizsi cég és párizsi telephely szembeötlő feltüntetésénél fogva, nyilvánvalóan alkalmas arra, hogy a belföldön készült áru, külföldi áru látszatát keltse. Az üvegtartály hátoldalára a csomagolódoboz oldalára helyezett magyarnyelvű fehér címke kis terjedelménél és apró betűinél fogva még szembeötlő helyen sem szüntetné meg az áru külföldi származására utaló adatok uralkodó hatását és nem zárná ki a szokásos figyelemmel vásárló közönség tévedését (C. IV. 9/1940.). Az a vállalat, amely belföldön előállított áruját külföldi vonatkozású cég- vagy árunéwel, vagy külföldi eredetre utaló egyéb jelzésekkel hozza forgalomba, a vevőközönséget akként tartozik felvilágosítani, hogy — átla-