Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A Kúria versenyjogi gyakorlata az utolsó három évben. 1. r.

98 Az alperes által folytatott bútorüzletnek nincs meg az a jellege, amit a 33.340/1936. K. M. sz. rendelet 1. §-a az „áruház" vállalat jelző jogos használatához megkíván. A „bútorház" vállalatjelző pedig nem tekinthető minőségjelzőnek, hanem közönséges értelme szerint egyértelmű a „bútorház" vállalatjelzővel. És mert ilyképpen az alperes által használt „bútorház" cégszöveg a valóságnak meg nem felel s a vállalat terjedelme tekintetében megtévesztésre és a kelendőség fokozására is kétségtelenül alkalmas, alperes a Tvt. 2. §-ába ütköző e cselekménynek abbahagyására kötelezendő. (C. IV. 4012/1940.) A röpcédula az árut így hirdeti: „V. szabadalmazott, szagtalan faszénvasaló, kihúzható tűzkosárral", s a rajta lévő ábrának a szabadalom tárgyát nem képező szabályozójára egy nyíl mutat, amely mellett a „szabályozó" szó áll; a vasaló előnyeiül a nyomtatvány felsorolja a szagtalan égést azzal, hogy a faszén alulról ég, továbbá azt, hogy a vasaló hőfoka szabályozható, a szabályozható kürtő elforgatásával. E hirdetésnek azt az értelmet kell tulajdonítani, hogy a szabadalom a vasalónak az égés szabályozására, az égéstermék eltávozására, az égés szagtalanság ának elérésére rendelt részére is kiterjed. Ez pedig nem való. E híresztelés tehát megtévesztésre is, de az áru kelendőségének fokozására is alkalmas, ezért a Tvt. 2. §-ába ütközik. (C. IV. 4067/1940.) A felperes az alperesi hirdetőtáblának azt az állítását is kereset tárgyává tette, hogy a hirdetett áru „csak itt ilyen olcsón" kapható. Ez a kitétel nem tiszte hangzatos szólam, mert az áru szokásos árának és az alperesi kedvezményes árnak számszerű feltüntetésével és szembeállításával határozott állítást tesz, amelyet a vevőközönség nagy része komolynak és valónak tekinthet, annál is inkább, mert az alperes üzlete szomszédságában lévő felperesi fióküzletnél ilyen kedvezményes árhirdetés nem látható. Azt pedig az alperes a perben bizonyosnak jelentette ki, hogy ilyen, sőt nagyobb árkedvezményt más versenytárs is nyújthatott és hogy 10—20%-os kedvezményt a felperes is adott. E szerint az alperesnek az az állítása, hogy a kérdéses áru a hirdetett áron csak nála kapható, valótlan. Alperesnek ez a cselekménye a Tvt, 2. §-ába ütközik. (C. IV. 3785/1940.) A per tárgyává tett hirdetmény valótlan tartalommal közölt, iparügyi miniszteri rendeletre hivatkozva bírálja a nyomdával nem rendelkező iparűzők nyomtatványrendelést felvevő tevékenységét és a közönséghez figyelmeztetést intézve, feljelentéssel fenyeget. Ennek a hirdetménynek az a hatása kézenfekvő, hogy a közönség tartózkodjék a nyomdával nem rendelkezd felperesnél való nyomtatványrendeléstől és ebből a körülményből alapos következtetés vonható arra, hogy a felperes sokszorosító ipari tevékenységét a panaszolt hirdetmény folytán valóban szüneteltetni volt kénytelen. Alperes tehát a felperes sokszorosító iparának az alperes versenycselekménye okozta kényszerű szüneteltetése idején elmaradt hasznát is megtéríteni tartozik. (C. IV. 3978/1940.) Az 1895: XXXVII. t.i-c. szerint a találmánynak szabadalmaztatásra való bejelentése, bár a bejelentőnek ideiglenes oltalmat ad, nem egyértelmű a szabadalommal s hogy a bejelentő a szabadalmat csak a szabadalmi okirat kiadásával szerzi meg. Alperes a hirdetés idején már bejelentett találmányának