Gazdasági jog, 1943 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1943 / 2. szám - A hites könyvvizsgálók megfogyatkozása

81 SZEMLE A hites könyvvizsgálók megfogyatkozása A korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról szóló 1930 :V. t.-c. 73. §-a alapozta meg a hites könyvvizsgálói intézményt. Egyelőre szerény hatáskört kapott a hites könyvvizsgáló: a korlátolt felelősségű társaságról szóló szerződés akként is rendelkezhetik, hogy a felügyelőbizottság helyett vagy mellett a taggyűlés részéről választott egy vagy több hites könyvvizsgálóra bízza az ügyvezetés állandó ellenőrzését, ebben a minőségben a társaság könyveit és iratait, így a határozatok könyvét is, az ügyvezető és felügyelőbizottság üléseiről felvett jegyzőkönyveket is bármikor megtekintheti, a taggyűlésen személyesen is résztvehet, a társaság pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint berendezését bármikor megvizsgálhatja és az ügyvezetőktől és a társasági alkalmazottaktól mindazokat a felvilágosításokat és adatokat követelheti, amelyekre kötelességeinek teljesítése végett szüksége van. A számadások és a mérleg megvizsgálásáról, valamint egyéb vizsgálatairól szerkesztett írásbeli jelentéseit köteles a taggyűlés elé terjeszteni és ennek összehívását is kérheti, sőt ha kérelmét az ügyvezetők nem teljesítik, maga is összehívhatja a taggyűlést. A felügyelőbizottság felelősségére vonatkozó rendelkezések a hites könyvvizsgálóra is megfelelően állanak. Néhány különleges misszión felül, amit ez a törvény a hites könyvvizsgáló hatáskörébe utal, feladatköre jórészt megmaradt ebben a keretben és kibővülése jelentékenyebb mértékben csak az állandó bírósági szakértőkről szóló 2900/1940. I. M. számú rendeletben történt meg, amelynek 9. §-a akként rendelkezett, hogy könyvszakértővé csak azt lehet kinevezni, aki a hites könyvvizsgálói képesítést megszerezte. A viszonyok úgy alakultak, hogy az utóbbi rendelkezés sem volt momentán fenntartható, mert a 66.300/1942. I. M. számú rendelet átmeneti szabályozás alá vette az állandó bírósági könyvszakértő képesítését és az előbb említett rendeletet átmenetileg akképen módosította, hogy könyvszakértővé azt is ki leheit nevezni, akinek nincs hites könyvvizsgálói képesítése, ha igazolja, hogy legalább kétévi olyan gyakorlata van, amelyet a hites könyvvizsgálói képesítő vizsgára bocsátás szempontjából figyelembe lehet venni, de véglegesíteni csak akkor lehet és pedig mindenesetre háromévi kifogástalan szakértői működés után, ha az ideiglenes kinevezéstől számított három év alatt megszerezte a hites könyvvizsgálói képesítést. Az említett törvény végrehajtása tárgyában 45.000/1931. I. M. szám alatt kibocsátott rendelet és kiegészítő rendeletei a hites könyvvizsgáló tisztség elérését részben vizsgához kötötték, részben vizsga letétele nélkül is lehetővé tették ,ennek a tisztségnek elérését. Ami az utóbbit illeti, képesítő vizsga letétele nélkül is eljárhatnak hites könyvvizsgálóként magának a vizsgabizottságnak a pénzintézetek üzemtanára, számvitelére és revíziójára, valamint az ipari 6